Dénes Valéria festménye átütötte a százmillió forintos plafont

A hazai műkereskedelemben időről időre megkongatják a vészharangot, hogy egyre fogynak a fő művek. Csakhogy ameddig olyan darabok bukkannak fel, mint a Virág Judit Galéria árverésén 110 millió forinton leütött Dénes Valéria-festmény (magyar festőnő képe először kelt el százmillió forint felett), Bruges kubista látképe, addig nem igazán kell nagyobb bajtól tartani. Ezt igazolja Kádár Béla Nő macskával című festményének felbukkanása is, amely külföldi magángyűjteményből került vissza, és 65 millió forinton állt meg érte a licit. Az árverésen 215 műalkotásra, köztük Scheiber Hugó, Gulácsy Lajos festményeire, a kortársak közül pedig Nádler István, Keserü Ilona és Bak Imre képeire is licitálhattak az érdeklődők.

A galéria – nem egyedüliként a piacon – használja az úgynevezett limitárat, azaz indokolt esetben megegyezik a tétel beadójával, hogy egy bizonyos összeg alatt a műtárgyat nem lehet megvásárolni. Ez a rendszer nemcsak a beadókat védi, hanem az egyes alkotók esetében kialakult árszintet, végső soron a stabilitást is. A mostani árverésen többször is alkalmazták ezt a kikötést, így például Ziffer Sándor képére hiába volt 24 millió forintig licit, nem cserélt gazdát, és Fényes Adolf festménye sem. Meglepetésre nem kelt el Maurer Dóra 1990-es akrilműve sem, dacára annak, hogy idén a művésznek a londoni Tate Modernben lesz kiállítása.

A Virág Judit Galéria ősszel háború utáni és kortárs művek aukcióját tervezi, amelyre várják az 1945 és 2000 közötti alkotásokat progresszív magyar művészektől. Egyebek mellett keresik a párizsi emigráció, Reigl Judit, Hantai Simon, Rozsda Endre és Molnár Vera munkáit, valamint az Európai Iskola, az Iparterv és a Pécsi Műhely alkotócsoportokhoz köthető műveket.