Magasan maradtak a szamócaárak
A szamócaszezon csupán hat-nyolc hetes, amit egy egyhetes időjárási szélsőség is alapvetően meg tud változtatni, márpedig most már hosszabb ideje tart a hűvös, esős idő – mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Ez vontatottá tette az érést, a nedves környezetben gombás betegségek is megtámadták a növényt, ami jelentős terméskiesést okozott a termelőknek. A szűkebb kínálat miatt pedig az árak nem tudnak esni. Az időjárás ráadásul a gyümölcs zamatára is hat: a jó íz feltétele a kiegyenlített vízgazdálkodás, a meleg és napsütéses időjárás. Az utóbbiak most hiányoznak, és az előrejelzések szerint a következő egy hétben sem lehet gyökeres változásra számítani. Ez most éppen az ellenkezője annak, ami tavaly történt, amikor májusban a nagy meleg „összetolta” a normál esetben folyamatos, elnyújtott érést, és egyszerre jelent meg nagy mennyiségű áru a piacon, a túlkínálat pedig levitte az árakat – emlékeztetett Apáti Ferenc.
Pedig az idei szezon kifejezetten jól indult. Ugyan az aszályos ősz és tavasz egyetlen mezőgazdasági kultúrának sem kedvez, de a szamócát azért érintette kevésbé negatívan, mert száz százalékban öntözött kultúráról van szó. A tavaszi fagyok sem károsították számottevően a termést, április közepén azonban 10–30 százalék közötti virágkár keletkezett az ország északkeleti régiójában az éjszakai fagyok miatt, igaz, ez országos viszonylatban érdemi terméskiesést nem okozott.
A hazai gyümölcs megjelenése idején jó terméssel és piaci szélsőségektől mentes szezonnal lehetett számolni, bár a FruitVeb már akkor jelezte, hogy az időjárás egy hét leforgása alatt pozitív és negatív irányba is képes megváltoztatni a helyzetet. A szamóca – mint a legkorábban érő, Magyarországon is termesztett gyümölcs – nagy piaci értékkel rendelkezik, de rendkívül tőke- és élőmunka-igényes. Szabadföldi termesztési körülmények között éves hektáronkénti termelési költsége termelési módtól és technológiától függően 5–10 millió forint, míg hajtatott termesztés esetén ennek akár a háromszorosa, ötszöröse, 15–40 millió forint. Szabadföldi körülmények között hektáronként 10-15, fóliában 20-30 tonna átlagos hozam alatt nehéz gazdaságosan termelni. Apáti Ferenc szerint sikeres termesztésében egyre nagyobb korlát a vészes munkaerőhiány.
A szamóca hazai termőterülete egyébként mindössze 700-800 hektár, amelyről 10-20 ezer tonna közötti mennyiséget szüretelnek a gazdálkodók. A fóliás és üvegházi termesztésből származó magyar szamóca fogyasztói ára áprilisban még jellemzően a kilónkénti 2–4 ezer forintos tartományban mozog, amikor a spanyol és a görög gyümölcs körülbelül fél áron van a piacon. Május közepén jelenik meg a hazai szabadföldi termés, ekkor mérséklődnek az árak. Az áresés mértéke jóval kisebb lett az idén a szokásosnál: tegnap a nagy bevásárlóközpontokban és az utak mentén megjelenő árusok kilónként 1200 és 1990 forint között kínálták a magyar szamócát.
