Négy százalék felett marad a növekedés a kormány szerint

Kitart a 4 százalékos gazdasági növekedés 2023-ig a kormány Brüsszelnek tegnap benyújtott konvergenciaprogramja (KP) szerint, vagyis már bizonyos, hogy a jövő évi költségvetésben is ekkora növekedéssel kalkulálnak. A 2020-as büdzsé tervezete a hónap utolsó napjaiban kerül a parlament elé. Az elmúlt hetekben a kormány részéről egyre több olyan üzenet érkezett, amely szerint fel kell készülni a magyar gazdasági növekedés lassulására – miután a világgazdaság növekedése elérte a ciklikus tetőpontját –, ám a most nyilvánosságra hozott prognózis szerint ez elmarad.

A kormány szerint a 2010-ben kezdett gazdaságpolitika tartós növekedési pályára állította a magyar gazdaságot, miközben az ország pénzügyi sérülékenysége számottevően mérséklődött. A növekedést segíti, hogy a 2020-ig tartó uniós ciklus támogatásaiból eddig csak nyolcmilliárd eurót költöttek el ténylegesen, így 2023-ig még további – a hazai társfinanszírozással együtt – 21,6 milliárd költhető el. A növekedést serkentik a céges nagyberuházások és a háztartások növekvő beruházásai is. A kormány számításai szerint a családvédelmi akcióterv, a Magyar falu program és a versenyképességi intézkedések az idei növekedéshez 0,9 százalékot tesznek hozzá, ám 2020-ban a 4 százalékos növekedésből már 2,2 százalékot ezen program hatásai tesznek ki, vagyis hathatós költségvetési keresletélénkítésről van szó. Eközben a hiányt ezek a programok az idén a GDP 0,45 százalékával, 2020-ban pedig 1 százalékponttal növelik.

Komolyabb adócsökkentések – a már megkötött bérmegállapodáson túl – jövőre nem várhatók. Az anyagban az adórendszer további finomhangolásáról írnak, de újabb gazdaságfehérítő intézkedésekre is sor kerül majd. Az anyag konkrétan említi a kisvállalati adó (kiva) kulcsának csökkentését és a belépési értékhatár emelését mint lehetséges intézkedéseket. Az adócentralizáció a 2020-as 43,3 százalékról 2023-ra a GDP 39,4 százalékára csökken.

Az idén a gazdaságpolitika fő feladata a vállalatok versenyképességének növelése a foglalkoztatás, az adórendszer, a vállalati környezet és a közszféra átalakításával. Kiemelt cél a családok helyzetének megerősítése is.

A kormány azzal számol, hogy a következő években is folytatódik a foglalkoztatás lassú – évi 1 százalékos – növekedése: a nyugdíjkorhatár emelésével megnő az idősebb korosztályok aktivitása, de célzott kedvezménnyel a nyugdíjasokat is a munkaerőpiacon akarják tartani.

A következő években tovább konszolidálódik az államháztartás, a hiány csökken, 2023-ra nullszaldós egyenleget tervez a kormány. A deficit az idei 1,8 százalék után jövőre a GDP 1,5 százalékára mérséklődik. A gyors, 4 százalék körüli növekedés, a csökkenő hiány révén gyorsan mérséklődhet az államadósság: a prognózis szerint az adósság az idei 69,2 százalékról jövőre a GDP 66,7 százalékára, 2022-re pedig 59,3 százalékára csökkenhet. Ez már alacsonyabb az euró bevezetéséhez szükséges 60 százalékos küszöbnél, de még nincs vége a folyamatnak, hisz az alaptörvény szerint az adósságot a GDP 50 százalékáig kell csökkenteni.