A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) nyilvánosságra hozta a kormány 2030-ig tartó exportstratégiáját, amely részben hivatott lesz előkészíteni azt a „kifektetési” stratégiát, amelyet Orbán Viktor fogalmazott meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idei gazdasági évadnyitóján. A miniszterelnök akkor azt mondta, hogy olyan gazdaságpolitikát kíván folytatni, amely növeli a magyar cégek határon túli befektetéseit annak érdekében, hogy profitot tudjanak hazahozni. Ezért forrásokat kell teremteni azon vállalkozások számára, amelyek hajlandók „kifektetni”. Be kell szállniuk a versenyszféra hazai szereplőinek a nemzetközi versenybe. A cél legalább annyi profitot hazahozni, mint amennyit az itt működő külföldi cégek hazautalnak – jelentette ki akkor a miniszterelnök.
Úgy lehet a leghatékonyabban segíteni a magyarországi cégek piacra lépését, ha támogatják a külföldi befektetéseiket – szögezi le a most nyilvánosságra hozott külügyminisztériumi anyag. A kormány célja, hogy a következő években évente legalább két „stratégiai nagyságrendű, nemzetközi fejlesztési program” valósuljon meg magyar cégek részvételével, elsősorban az afrikai kontinensen – ehhez a kormány kész lesz anyagi támogatást is nyújtani. Emellett folytatnák a kötött segélyhitelezési politikát Közép- és Kelet-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Afrika, valamint a Nyugat-Balkán és Kelet-Európa irányokra koncentrálva, elsősorban a vízgazdálkodás, a hulladékkezelés, az egészségügy, a mezőgazdaság, az energetika, a közlekedés, valamint az elektronikus közigazgatás területén. A magyar élelmiszeripari és agrártechnológiai támogatásának egyik eszköze a fogadó ország mezőgazdasági területein magyar mintafarmok létesítése, ahol a vetőmagok, talajjavító szerek és innovatív mezőgazdasági megoldások (például agrárinformatikai rendszerek) eredményessége mutatható be a gyakorlatban.
A kormány tavaly novemberben hozta létre Washingtonban a Business Promotion and Development Campust annak érdekében, hogy segítse az amerikai megjelenést a magyar startupok számára, ám ez csak az első lépés volt. A washingtoni üzletfejlesztési centrum mintájára a közeljövőben a kormány további négy országban, előreláthatóan Finnországban, Izraelben, Dél-Koreában és Szingapúrban tervez inkubációs központot létrehozni hazai startupok számára.
Az exportstratégia eddig ismertetett pontjai sem nélkülözték az ambíciót, mint ahogy az a terv sem, hogy 2030-ra a magyar kis- és középvállalatok részesedését a kivitelben 50 százalékra emeljék. Egyelőre azonban a magyar kivitel legnagyobb része nemzetközi nagyvállalatok által irányított globális értékláncokban zajlik, így a magyar export javarészét ezek a vállalatok adják. A vezető termékek elsősorban hagyományos járműipari és elektronikai exportcikkek, amelyek legfőbb közvetlen piaca az
Ahhoz, hogy a magyar kkv-k fejlődhessenek, meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a hazai tulajdonú vállalatok be tudjanak kapcsolódni a nemzetközi értékláncokba. Ehhez nemcsak többlettámogatásra, hanem a pályázati rendszerek egymáshoz illesztésére is szükség van – olvasható a KKM összefoglalójában, amelyből az is kiderül, hogy a program részleteit a következő hónapokban dolgozza ki a külgazdasági tárca.
