Áprilisban megtört a közmunkában részt vevők számának hónapok óta tartó csökkenése, a negyedik hónapban 104,1 ezren dolgoztak az állami foglalkoztatási programban, 1360-nal többen, mint márciusban, igaz, 41,3 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban – derül ki a Belügyminisztérium legfrissebb adataiból. Az áprilisi létszámemelkedés a maga váratlanságával együtt vélhetően átmeneti megtorpanás – ugyanis márciusban indultak az éves országos programok, és a résztvevők cserélődése miatt emelkedhetett meg átmenetileg a létszám. A BM adatai szerint áprilisban 9224 új belépőt regisztráltak, ez 50 százalékos csökkenés az előző év áprilisához képest, ezzel szemben a kilépők száma 5994 volt, 42,9 százalékkal kevesebb, mint tavaly.
A közfoglalkoztatottak által betöltött öt leggyakoribb munkakör között van az egyszerű szolgáltatás és szállítás (48,3 százalék), az egyszerű mezőgazdasági (9,8 százalék), az egyszerű építőipari (4,6 százalék), az egyéb takarító és kisegítő (4,4 százalék), valamint az intézményi takarító, kisegítő (3,2 százalék) munka. Nagyobb számban alkalmaznak közmunkásokat irodai adminisztrátornak is. A országosan egyre jobban lehatárolható tevékenység, mert három elmaradott megyéből, azaz Borsodból, Szabolcsból és Hevesből verbuválódik a startmunkában részt vevők fele.
A 2020-as költségvetési tervek is megerősítik, hogy a márciusi enyhe létszámemelkedés inkább csak átmeneti botlás, mert a terv indoklása szerint a kormány stratégiai célja a közmunkások számának további folyamatos csökkentése. Ezt tükrözik a számok is: a startmunkaprogramra az idei 180 milliárd forint után jövőre 140 milliárd forintot terveznek, igaz, ehhez a dokumentum nem adott a létszám alakulására vonatkozó előrejelzést. A jövő évi 140 milliárd forintos keretből az idei programok áthúzódó költségei mellett az új indítású programokra is lesz forrás. Egyaránt terveznek az országos – jellemzően költségvetési szervek által szervezett – néhány hónapos programokkal és a hagyományos hosszú távú önkormányzati közmunkával. Ez utóbbi programok megítélése a legvitatottabb, bár egyes önkormányzatok jól éltek a lehetőséggel, mert a közszolgáltatásokon túl kvázi vállalkozói tevékenységet folytatnak.
A Nemzeti Foglalkoztatási Alap jövőre is tetemes, 430,7 milliárd forintos költségvetéssel számol, ebből még mindig a közmunkaprogramok 140 milliárdos finanszírozása a legnagyobb, a keret csökkenése ellenére. Az álláskeresési támogatásokra az idei 75 milliárd forint után jövőre már 83 milliárd forinttal számolnak. A növekedést a kormány a minimálbérek várható emelkedésével indokolta, hiszen jövőre még a foglalkoztatás bővülésére számít, nem a emelkedésére.
