Gyenge lesz az idei almatermés

Az idén gyenge almatermés várható Magyarországon, ennek mennyisége 450 ezer tonna körülire becsülhető – mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A FruitVeb, az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által közösen készített prognózis szerint a tavalyi nagy termésnek mindössze a felét elérő idei almahozam még a tízéves átlagnál is mintegy 25 százalékkal alacsonyabb lehet. Ráadásul meglehetősen „mozaikos” a kép: termőhelytől, az ültetvény elhelyezkedésétől és fekvésétől függően erőteljesen változik, de akár még egyazon ültetvényben is nagyon eltérő a termés.

Az alacsony idei hozam alapvető oka – a tavalyi extra termésterhelésen kívül –, hogy az aszályos tavasz miatt gyenge volt az alma virágzása és a megtermékenyülés is. A hazai almaültetvények háromnegyede öntözetlen – mondta Apáti Ferenc, hozzátéve, hogy az idén az aszályon kívül az időjárási károk minden válfaját meg kellett tapasztalniuk az almatermelőknek. A virágzást lehűlések és fagykárok kísérték, majd a hűvös, extrém csapadékos, fényszegény időjárás okozott a szokásosnál nagyobb mértékű gyümölcshullást, de később napégés és jégverés is érte az almaültetvényeket. A tavaszi fagykárokkal egyébként is erőteljesen sújtott, a hazai almatermő felület felét adó északkeleti országrészben a vihar- és jégkárok voltak jelentősek.

Várhatóan az idei almatermés egyharmada kerül az étkezési piacra, kétharmada pedig ipari alma lesz. Európai átlagban ez az arány éppen fordított, sőt a fejlett almatermelési kultúrájú országokban – például Olaszországban, Franciaországban és Németországban – a megtermelt alma háromnegyede hasznosul az étkezési piacon. Apáti Ferenc szerint az almatermés kétharmadának ipari célú hasznosítása itthon az évek óta megszokott átlagnak felel meg, nem volt más a helyzet húsz-huszonöt éve sem. Pedig az étkezési alma jóval több hasznot hozhatna az almatermelőknek. Némi bizonytalanságot okoz a minőség előrejelzésében, hogy az intenzív, de jéghálóval nem fedett ültetvények jó részében tapasztalható valamilyen mértékű jégkár, ami – egyelőre még nem becsülhető mértékben – rontja a minőségi kihozatalt.

Apáti Ferenc ugyan árprognózisra nem vállalkozott, mert szerinte azt csak az európai helyzet pontos ismeretében lehetne felelősséggel megtenni, de azt elmondta, hogy az alma európai piaci árait meghatározó Lengyelországban is gyenge termést várnak: szintén a tavalyi termés felére, az átlagtermés 60 százalékára számítanak. Eközben a hírek szerint Európa más, meghatározó almatermelő országaiban sincs a tavalyihoz hasonló rekordtermés, amiből az következik, hogy a tavalyi nyomott áraknál sokkal magasabb, de még az átlagosnál is lényegesen jobb árakra számíthatnak a gazdák ebben az évben.