Hibernálhatja a normalizációt a jegybank
A jegybank továbbra is kivárhat, így a keddi kamatdöntésen nem számítunk a monetáris kondíciók változására – mondta a Világgazdaság kérdésére Kuti Ákos, az MKB Bank vezető elemzője. Júniusban az éves alapon mért infláció 3,4 százalékra lassult a májusi 3,9 százalékról, ezzel eltávolodott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) toleranciasávjának tetejétől. A maginflációs mutatók is mérséklődtek, igaz, továbbra is erős árnyomást jeleznek. A szakértő szerint az MNB-t dilemma elé állítja a dezinflációs hatású külső környezet és az egyre intenzívebb belső nyomás kettősségéből fakadó bizonytalanság. Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője sem vár lépést az MNB-től kedden, szerinte addig nem várható szigorítás, amíg az infláció nem lépi át tartósan a célsáv tetejét jelző 4 százalékot, vagy piaci események, például hirtelen forintesés nem kényszerítik erre. Ezek közül egyik sem fenyeget, ráadásul ősztől mérséklődhet a drágulás üteme, és a meghatározó nemzetközi jegybankok is a lazítás irányába mozdulhatnak – mondta Halász Ágnes. Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője sem vár lépést kedden, a döntéshozók szerinte megvárhatják az Európai Központi Bank és a Fed döntését, ez jelentős mozgásteret adhat az MNB-nek a monetáris kondíciók fenntartásához.
Nemcsak kedden, de már 2019-ben sem várható érdemi szigorítás az MNB-től – véli Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior elemzője. A fejlett piacok konjunkturális fordulata teret ad a jegybanknak a normalizáció felfüggesztésére. Nyeste Orsolya hozzátette: a jegybank továbbra is hangsúlyozhatja a jövő évi fiskális szigor miatt enyhülő prociklikusságot. Varga Zoltán sem vár érdemi szigorítást, viszont az átlagos kiszorítandó likviditás mennyiségén változtathatnak a bankközi kamatszintek alakulásától függően. Kuti Ákos úgy fogalmazott, hogy az Inflációs jelentések teremtenek alkalmat a monetáris politika finomhangolására. Az elemzők szeint sem az alapkamat (0,9 százalék), sem az egynapos betéti kamat (mínusz 0,05 százalék) nem változik az év végéig.
Gyengült a forint
Két hét alatt 1,3 százalékot esett az euróval szemben a forint, az elmúlt két napban pedig 0,3 százalékot. Tegnap a 327-es keresztárfolyamot is karcolta alulról a jegyzés, május vége óta nem láttunk ilyen gyenge forintot, pedig semmilyen fontos, árfolyam-befolyásoló hír vagy makroadat sem érkezett az elmúlt napokban.
A háttérben egyrészt a Fed-hatás állhat: azok a devizák gyengülnek, amelyeknél a jegybank nem tervez további lazítást. Másrészt a nemzetközi hangulat is szerepet játszhat: a török líra gyengülése mozgathatta a fejlődő piaci devizapárokat. Mivel a régiós devizák stagnáltak vagy erősödtek a napokban az euró ellenében, lehetséges, hogy a befektetők az MNB tűréshatárát tesztelik a jövő heti kamatdöntő ülés előtt.
