késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Felhúzták magukat az oroszok, megérkezett a válasz Európának: ballisztikus rakétákat telepít a Balti-tenger partjára
Élesedik Európában és a világban a biztonsági helyzet. Egyre nehezebb eldönteni a híráradatban, melyik információ mögött vannak tények és melyik szolgálja csak az ellenfél megtévesztését. Az Egyesült Államok, miként a minapi Donald Trump-levél jelzi (amit a világnak, a NATO-tagoknak címzett), attól teszi függővé az Oroszország elleni új amerikai szankciós csomag bevezetését, milyen gyorsan áll le valamennyi állam az orosz kőolaj és földgáz importjával, és áll át az amerikai szénhidrogének behozatalára. Moszkva válaszul ballisztikus rakéták telepítését jelentette be Kalinyingrádba, a Balti-tenger partjára.
Amerika számára egyre inkább üzleti kérdéssé válik az ukrajnai háború.
Orosz válasz: ballisztikus rakéták a Balti-tenger partjainál
Oroszország kemény válasza: Iszkander-M duális (atom- vagy hagyományos robbanófej) taktikai ballisztikus rakétákat telepít Kalinyingrádba (Königsbergbe) a Balti-tenger partjára. Minthogy már nem hatályosak a rövid hatótávolságú harctéri (taktikai) ballisztikus rakétákra vonatkozó nemzetközi korlátozó intézkedések, nem tudjuk, hogy ezek az Iszkander-M-ek milyen hatótávolságúak.
Eredetileg 500 kilométerben korlátozták a hatótávjukat, de amióta megszűntek a korlátozások, lehetnek akár 1200 kilométeres távig repülők, azaz Nyugat-Európa jelentős részét elérő fegyverek.
Mintegy 800 kilogrammos robbanófejet hordoznak (nukleáris vagy hagyományos kémiai robbanóanyaggal).
- Nagyon gyorsak – repülés közben elérik a kilencszeres hangsebességet – és becsapódáskor hatszoros hangsebességgel haladnak.
- Nagyon pontosak, a CEP (az elindított rakéták legalább a felének az átlagos, a céltól való becsapódási távolsága) 5-7 méter.
- Igen nehéz őket elfogni.
- A legutóbbi oroszországi légi, rakétatámadáskor – ukrán hivatalos adatok – az elindított négy Iszkanderből az ukrán védelem egyet sem tudott semlegesíteni.
Győzelmi jelentések erős kérdőjelekkel
Moszkva egyre keményebben lép fel a Nyugattal szemben. Amikor Brüsszel komolyabban fontolgatni kezdte, hogy a Nyugat-Európában lefoglalt orosz állami vagyon döntő részét végleg kisajátítja, Putyin tükörválaszt ígért. A RIA Novosti szerint 285 milliárd eurónyi, Oroszországban lévő nyugat-európai tulajdont fognak elkobozni.
Ukrajna a fokozódó kelet-nyugati felszültségben – többé-kevésbé joggal – tart attól, hogy sorsa fontossága, jelentősége, az ukrán–orosz katonai szembenállás helyi értéke csökkenhet. Ezzel is magyarázható, hogy
a hivatalos Kijevhez közeli médiumok tele vannak katonai győzelmi jelentésekkel. Hogy ezeknek mennyi a valóságtartalma, arról a vélemények erősen megoszlanak.
Az ATES, a Krímben működő ukrán ellenállási mozgalom jelentése szerint Szevasztopolban, az oroszok által fenntartott 758-as számú haditengerészeti ellátóbázis kiürült. A moszkvaiak a partizánok szerint támadástól tartanak, emiatt vonták ki erőiket a bázisról.
A másik oldal: Gyenyisz Pusilin, a Donyecki „Népköztársaság” vezetője szerint az orosz haderő több irányból közelíti Szeverszk városát. Erre ugyanez vonatkozik, mint a hivatalos ukrán hírekre: egyelőre több független forrásból nincs a hír megerősítve.
Érdekes megfogalmazással adnak hírt a Kremlhez közeli médiumok az orosz erők dnyepropetrovszki (dnyiprói) előrenyomulásáról. Szeptember közepére ebben a közigazgatási egységben három települést „szabadítottak fel”, növelve az ütközőzóna területét. Eszerint a Donbassz négy nagymegyéje, amelyet közben az orosz hatóságok közigazgatásilag-politikailag-gazdaságilag integráltak Oroszországba, nem lesz a tervezett ütközőzóna része, hanem erre a célra
újabb területeket hasítanak ki Ukrajna területéből.
Kétségek a lengyel dróntámadással kapcsolatban
Továbbra is nagy a homály a Lengyelországban lelőtt-landolt – egyes források szerint Oroszországból, mások szerint Ukrajnából indított csaknem kéttucatnyi drón körül. Moszkvai kormányforrások belekötnek egy, a lengyel és a nyugati sajtó egy részében közölt fotóba, amely
állítólag egy orosz drónt ábrázol láthatóan sértetlen állapotban egy lapos tetejű házrészen.
A drón helyzete szerfelett furcsa és nincs magyarázat rá, hogyan kerülhetett sértetlenül a háztetőre. Egyes elemzők szerint daruval oda tehették. Ukrajnában és a nyugati világ egy részében felzúdulást keltett, hogy Trump amerikai elnök szerintük nem ítélte el kellő eréllyel a Lengyelország ellen feltételezések szerint Oroszországból indított dróntámadást.
Trump bizonytalankodásának egyik lehetséges magyarázata: tanácsadói nem voltak meggyőződve, hogy a támadás úgy történhetett, mint azt az ukrán és lengyel források leírták.
A bizonytalanságot tetézi, hogy a lengyel légierő műveleti parancsnoksága, a Dowództwo Operacyjne RSZ közleményében nem tudta megerősíteni, hogy az állítólagosan a keleti határon túlról érkezett drónok megsértették a lengyel légteret. Talán a fentiek is magyarázzák, hogy Ukrajna – helyi források szerint – a háború legnagyobb légi támadását indította szeptember közepén Moszkva ellen. Oroszország fővárosa több mint kilencven ukrán drón támadását élhette túl.
Újabb rejtély: Robert Brovdi, az ukrán drón-erők parancsnoka ( a Magyar) bejelentette, hogy a kijevi fegyveres erők számára kulcsfontosságú Starlink amerikai műholdas kommunikációs-felderítő rendszer leállt. Kevesebb mint egy órán belül újabb bejelentést tett: „megindult a rendszer helyreállítása”. Ezt a hírt egyébként maga Elon Musk is megerősítette.
Ajánlott videók
Orbán Viktor totális káoszról és óriási tömegekről írt – félreérthetetlen üzenetet közölt a miniszterelnök: nincs kompromisszum!
Címoldalról ajánljuk
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.