késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Valami készül a magyar gazdaságban, az elemzők már látják a repülőrajtot: megjósolták a GDP-növekedést és az inflációt – de van egy rossz hírük is
Magasabb fokozatba kapcsolhat a magyar gazdaság a következő hónapokban, de a kilátásokat továbbra is rengeteg bizonytalansági tényező árnyékolja be – derül ki a Világgazdaság által megszólaltatott elemzők véleményéből. A KSH két hete közzétett második negyedéves GDP-jelentése megerősítette: a gazdaság továbbra is csak döcög, épphogy elkerülte a technikai recessziót. Bár éves alapon 0,2, negyedéves összevetésben pedig 0,4 százalékos bővülést sikerült felmutatni, de ettől még tény, hogy immár három éve beragadt a magyar gazdaság érdemi növekedés nélkül.
A GDP-növekedés 1,6 százalék fölött éves alapon utoljára 2022. harmadik negyedévében járt, az elmúlt 12 negyedévből pedig 7 alkalommal csökkent a magyar GDP. Tehát a következő hónapok nagy kérdése, hogy végre itt lesz-e a repülőrajt, amit a hazai gazdaságpolitika várt az év elején.
Eltávolodhatunk a stagnálástól
„Kitörésről nem beszélnék, inkább egy lassú növekedési pályára állásról. A bázisidőszakban a harmadik negyedév elég gyengén sikerült, ezért most már egy minimális gazdasági bővülés negyedéves alapon is 1 százalékos éves alapú GDP-növekedést jelent. Ez persze még mindig alacsony, de már valamiféle távolodást jelentene a stagnálástól” – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Hozzátette: a növekedésben érdemi szerepe van a fogyasztás bővülésének, ami egy meglehetősen stabil tényezőnek tűnik, ezt segíti a reálbérek emelkedésén kívül a családi adókedvezmények növekedése, illetve a különféle szja-mentességek bevezetése. A növekedés várakozása szerint idén 0,5 és 1 százalék között alakulhat, de minden attól függ, hogy a nagy gyárak idei évre tervezett indulásából lesz-e valami.
Jelenleg a kapacitáskihasználtság az alacsony külső kereslet miatt gyenge, bőven tudna emelkedni. Az ipar beindulásában segítséget jelenthetnének az új gyárak is, kérdés, hogy ezek beindulnak-e idén és ha igen, milyen kapacitáskihasználtság mellett
– taglalta az elemző, aki szerint a másik fontos tényezőt a növekedés gyorsulásában a jóléti intézkedések jelenthetik a választások előtt. A családi adókedvezmények megduplázása, illetve a két-három gyermekes anyák szja-mentessége után jövőre fegyverpénzt kapnak a rendvédelmi dolgozók, miközben folytatódik a pedagógusok béremelése és várhatóan két számjegyű mértékben emelkednek a keresetek. Az intézkedések pedig több száz milliárd forinttal növelik az elkölthető jövedelmeket.
Ezek hatására Regős Gábor szerint az év végén akár egy 2 százalékos, jövő év elején pedig esetleg egy 3 százalékos növekedés is elérhető lehet.
Azonban az elemző szerint rengeteg bizonytalan tényező van, ezek között említette, hogy mi lesz a külső kereslettel, hogyan alakulnak a béremelkedések, hozzáférünk-e a nekünk járó uniós pénzekhez végre, vagy hogy mi lesz a beruházásokkal.
Még mindig a fogyasztás a kulcsa a magyar növekedésnek
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője idén 0,7 százalékos, majd jövőre 2,5 százalékos gazdasági növekedést vár. Ami szerinte változott a második negyedéves GDP-adat fényében, az a növekedés összetétele. A nettó export rosszabb lett a vártnál, míg a fogyasztás erőteljesebb, ez utóbbi továbbra is a növekedés legfőbb támasza. A háztartások fogyasztási kiadása a második negyedévben 2,4 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez.
„Ez lesz inkább a kulcskérdés, nem látom azokat a változásokat ipari és külső keresleti oldalon, amelyek érdemben támogatnák a növekedést”
– fogalmazott az elemző, aki hozzátette, hogy a beruházások lassan talán felkapaszkodhatnak, azonban a vállalatok továbbra sem érzékelik a berobbanó gazdaságot. Ráadásul a harmadik negyedévből eddig rendelkezésre álló termelési adatok sem épp azt mutatják, hogy érdemben gyorsulna a gazdaság teljesítménye. Mindenesetre Virovácz Péter várakozása szerint:
- a harmadik negyedévben 1,2 százalékos,
- a negyedikben 1,6 százalékos között lehet a GDP-bővülés.
Ehhez azonban arra is szükség lenne, hogy a második negyedévben látott 0,4 százalékos negyedéves alapú növekedést sikerüljön megismételni, sőt, duplázódjon és felmenjen 1 százalék közelébe.
Ilyenre azonban nagyon-nagyon régen, a Covid utáni újraindulás után volt példa.
Ami viszont segíteni fogja a növekedést jövő év elején, azok a bázishatások, illetve a jóléti intézkedések, így 2026 első negyedévében 2,5 százalékos lehet a növekedés mértéke, ami a szakértő szerint az év hátralévő részében jellemző lehet.
A beruházási fordulat várat még magára, de az építőipar lendület kaphat
Molnár Dániel, az MGFÜ Elemzési Központjának vezető elemzője szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy második negyedévben az ipar negyedéves alapon már növekedni tudott, ugyanakkor az ágazati adatok továbbra sem mutatnak egyértelmű képet. A külső kereslet változatlanul ingadozó, egy-egy alág esetében láthatók átmeneti fellendülések, azonban egyelőre még nem lehet trendfordulóról beszélni.
Az építőipar esetében a kilábalás stabilabbnak tűnik, az állami megrendelések már növekednek, miközben a lakossági oldalon is felfutás mutatkozik
– húzta alá az elemző, aki szerint az Otthon Start program keresletélénkítésére a jelek szerint a kínálati oldal is gyorsan reagál, a meginduló lakásépítések pedig a gazdaság széles körében generálhatnak forgalmat. Az építőipari fordulatot a második negyedéves GDP-adat is megerősítette, éves bázison 3,4 százalékkal, míg negyedéves alapon 6 százalékkal nőtt a termelés volumene.
A fő kérdés változatlanul a vállalati szegmens, eljön-e végre a beruházási fordulat. Ha ez a harmadik negyedévben bekövetkezik, amelyben a Demján Sándor program is szerepet játszhat, az a GDP-ben is érdemi élénkülést hozhat. Ugyanakkor a családtámogatások bővítése (szja-mentesség, családi adókedvezmény bővítése), valamint az év eleji béremelések (állami szféra dolgozói, illetve minimálbér) az elkövetkező időszakban is javítják majd a jövedelmi helyzetet, amely jelentős részben a fogyasztásban csapódhat le.
„Előrejelzésünk szerint a tavalyi harmadik negyedév gyenge bázisa miatt idén, a harmadik negyedévben 1,5, a negyedik negyedévben pedig 1,8 százalékra gyorsul majd a GDP éves növekedési üteme, amelyet aztán az első negyedévben 2,9 százalékos bővülés követhet” – vázolta fel a szakértő, aki szerint a jelentős gyorsulásban itt is az alacsony bázis, az idei első negyedéves gazdasági visszaesés játszhatja a szerepet. A növekedés felpattanásának feltétele ugyanakkor, hogy a harmadik negyedévtől kezdődően megálljon a beruházások mérséklődése és a nettó export érdemi második negyedéves romlása is átmeneti hatásként jelenjen meg.
A legnagyobb talány továbbra is az ipar, csúsznak a nagyberuházások
Nagy János, az Erste Bank vezető elemzője szerint az iparon is múlik, hogy képes lesz-e a magasabb növekedési fokozatba kapcsolni a magyar gazdaság. Legutóbb júliusban kellemes meglepetést okozott, ugyanis havi alapon 2 százalékkal bővült, miközben éves bázison már „csak” 1 százalékkal esett vissza. Azonban nem tudni, hogy tartós fordulatról lehet-e beszélni, vagy egy átmeneti felpattanásról.
Valószínűleg ez csak egy egyszeri hatás és az autóipari leállás augusztust érintette jobban
– mondta az elemző. Az autóiparban augusztusban végzik rendszerint a karbantartásokat, ilyenkor az ipari teljesítménye is látványosan mérséklődik. Bár az ipari termelés Németországban júliusban váratlanul felpattant, Nagy János szerint a német ipari rendelés egyértelműen afelé mutat, hogy semmi változás nincsen, ráadásul a Magyarországon elvileg idén elinduló nagy gyárak csúszásban vannak.
Korábban az elemzők, a kormány és a jegybank is úgy számolt, hogy a BMW, a CATL és a BYD beruházása már idén termőre fordul, ehhez képest csak a BMW esetében vehető biztosra az idei indulást, a BYD és CATL beruházása is áttolódhat jövőre. Emiatt a jegybank a gyárak növekedés támogató hatását úgy ahogy van áttolta 2026-ra, ami összességében viszont 1 százalékpontot adhatnak hozzá a jövő évi GDP-bűvöléshez.
Kezd szertefoszlani a hurráoptimizmus, 2027 előtt nem lesz hatása a német élénkítésnek
Hogy az autógyárak nem kapkodják el a termelés felfuttatását, abban vastagon benne van az is, hogy a külső kereslet továbbra is erőtlen, és Németország gondjai sem oldódnak. Virovácz Péter le is hűtötte a kedélyeket.
Beszélgetve német és euróövezeti kollégákkal, az a hurráoptimizmus, ami a törvények elfogadása körüli hetekben volt, kezd szertefoszlani
– utalt az ING Bank vezető elemzője arra, hogy a Bundestag márciusban egy költségvetési élénkítő csomagot fogadott el, amitől az elemzők korábban növekedési fordulatot vártak Európa legfejlettebb gazdaságában, ami már 3 éve recesszióban van.
Ám a szakértő szerint valójában 7 éve tart ez az állapot, 2018-ban érte el a német ipari termelés a csúcsát. Virovácz szerint a kihívásokat erősíti, hogy az európai gazdaságokban bizonytalan a politika környezet: Franciaországban kormányválság van, Németországban pedig fokozatosan csökken Merz támogatottsága. Szerinte ha költekezés nem indul be Európa-szerte, kisebb esélye van annak, hogy 2027–2028-ra érdemben növekedjenek az uniós gazdaságok.
Hangsúlyozta, hogy globális fordulat kellene, de Trump alatt a zöldipar nem fog prioritást élvezni, Európa esetében pedig kérdés, hogy képes lesz-e bármilyen támogatási programot kidolgozni a zöldautók elterjedése érdekében.
Pedig ez kellene ahhoz, hogy az új beruházások érdemben berobbanjanak Magyarországon, jó esetben csak 2027–2028-ban jöhet egy külső impulzus a magyar exportnak.
Regős Gábor sem túl optimista Németországot illetően. „Ha megnézzük, hogy mik a német gazdaság fő problémái, akkor nem feltétlenül látom, hogy mi másban lenne a közeljövőben érdemi változás. Az innovációban való lemaradást nem olyan könnyű behozni, és nem is biztos, hogy egy recesszióban lévő gazdaság el tud indulni ezen az úton. Az atomerőművek bezárása és az orosz gázról való lemondás nyomán megdrágult energia a német ipart (vagy legalábbis annak sok ágazatát) versenyképtelenné tette” – magyarázta a Gránit Alapkezelő közgazdásza, aki emiatt nagy csodára nem számít Németország és az Európai Unió részéről sem.
Ebből viszont az is következő hazánkra nézve, hogy nem kizárt, a dinamikus gazdasági növekedés középtávon is csak álom marad
– fejtette ki az elemző. Molnár Dániel azonban úgy véli, hogy a fogyasztás élénkülése a jelenlegi helyzetben képes ellensúlyozni a beruházások és a nettó export hozzájárulását, ugyanakkor ahhoz, hogy a növekedés dinamizálódjon, mindenképpen szükség lenne rá, hogy minden felhasználási tétel hozzájárulása pozitívvá váljon.
Maradhat 4 százalék közelében az infláció
Arra a kérdésre, hogy mi lesz az inflációval, amikor ennyire pang a kereslet, Virovácz Péter azt mondta, hogy a gazdaság ugyan pang, de a fogyasztás bővül. Úgy látja, hogy ami ebből a gazdasági helyzetből kihozható, az pörög, ez azonban átárazási hajlandóságot eredményez. Plusz ott vannak a magas energiaárak, beszerzési és munkaerőköltségek, ezek mind-mind tolják felfelé az inflációt. Mivel pont a fogyasztás, ami rendben van, az abból fakadó infláció is megjelenik a magyar gazdaságban.
Nem látom a fordulatot az inflációban sem, ezért tartósan 4 százalék körül maradunk
– mondta az ING Bank vezető elemzője, aki szerint akkor lehet egy visszaigazodás, ha a kormány kivezeti az árrésstopokat. Jelezte azt is, hogy az erősödő forint egyelőre nem jelenik meg az inflációban, aminek az oka, hogy sokkal lassabban áraznak át a cégek lefelé, mint felfelé, amikor a forint gyengül. Az már más kérdés szerinte, hogy ha a hazai fizetőeszköz tartósan erősödő trendet mutatna. Az elmúlt 25 évben a vállalatok mindig gyengülő forinttal találkoztak, emiatt pedig sokan megégették magukat, ami magyarázza, hogy miért óvatosabbak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.