Kérdéses, miért kell új akcióterv

Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn előrebocsátotta: jövő tavasszal egy második gazdaságvédelmi akciótervre lesz szükség, ősszel pedig egy harmadikra is. Erre reagálva Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak elmondta: a bizonyos elemeiben júliusban, de javarészt jövő januárban életbe lépő gazdaságvédelmi akcióterv nem alkalmas arra, hogy megvédje a magyar gazdaságot egy esetleges recessziótól, a folyamatok egyszerűsítésével, a szociális hozzájárulási adó mérséklésével és az azzal együtt járó további adókönnyítésekkel operáló 13+1 ponttal valójában egy jól megkonstruált versenyképességi csomagról beszélhetünk. Szerinte a klasszikus gazdaságvédelmi akcióterv keresletélénkítő hatású, amely a fogyasztást több állami költéssel vagy adócsökkentésekkel igyekszik megteremteni. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a kormány látja, hogy van még mozgástér a költségvetésben, az akcióterv pedig egy jól hangzó név, amely mögé be lehet építeni az intézkedéseket. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint pedig ha a kabinet valóban hosszú távú gazdaságélénkítő tervek megvalósításába kezd, annak nem kell cégér, viszont ilyen ötletek megvalósításával nem is kell megvárni a jövő tavaszt.

Az akciótervet leginkább a külső környezet kedvezőtlen alakulásával indokolta a miniszterelnök – emlékeztetett Regős Gábor, a Századvég vezető közgazdásza. Nehéz azonban pontosan előre látni, hogy az Európai Unió nagyobb gazdaságainak teljesítménye hogyan alakul, ha pedig a problémák eszkalálódnak, azok mely szektorokban éreztetik a hatásukat, és hogyan alakulnak a pénzpiacok. Beavatkozásra azonban akkor is szükség van, ha a nyugat-európai gazdaságok valamilyen csoda folytán hirtelen szárnyra kapnak, hiszen a versenyképesség javítása változatlanul kulcskérdés – húzta alá.

Virovácz Péter – Regős Gáborral összhangban – arról beszélt, hogy a hazai fundamentumok egyelőre nem indokolnak semmilyen lépést: a gazdasági növekedés

5 százalék felett van, s ha 4 százalék alá süllyed, a dinamikai előnyünket akkor sem veszítjük el; a munkanélküliség mélyponton; az infláció cél alatti. Ilyen adatok mellett nem igazán érthető, hová akarjuk tovább ösztönözni a gazdaságot – mondta az ING elemzője. Egyelőre az látszik, hogy leváltunk az EU-ról, nálunk például már csak az Audi új modellje miatt sem érződik még az autóipari lassulás, a működőtőke-beáramlás a csúcson van – tette hozzá Suppan Gergely. Szerinte az új akciótervben nagyobb új beruházási programot sem érdemes bejelenteni, hiszen már most kapacitásproblémákkal küzd a gazdaság.

Újabb adóintézkedéseket viszont meghirdethet a kabinet, ám ezek év közbeni bevezetése sokszor nem szerencsés. Szó lehet az állami szektor béremeléséről is, ám a Takarékbank elemzője úgy véli, már csak egyes ágazatokban kell lépni, azt pedig nem szükséges országos akciótervbe foglalni. Az egészségügyi szakápolók júliusi béremelése után az oktatók bére lehet neuralgikus pont. A Századvég elemzője szerint az intézkedések között felmerülhet a bürokráciacsökkentés folytatása, valamint az oktatási, képzési rendszer fejlesztése a szakképzésben, a felnőttképzésben és a felsőoktatásban.

A válsággal való riogatás önbeteljesítő jóslat lehet – figyelmeztetett Virovácz, és kifejtette, hogy az újabb akciótervek beharangozásával megint farkast kiáltunk, s ilyenkor az emberek észszerű válasza, hogy felkészülnek a gondokra. Ilyenkor a fogyasztás helyett elkezdenek megtakarítani – amit a Magyar Állampapír Plusz is katalizálhat, s így végül valóban befékez a gazdaság. Ennek az előszele lehet az elemző szerint az elmúlt időszak legkisebb növekedést mutató kiskereskedelmi adata.