A hektáronkénti 300 ezer és 1,1 millió forint közötti támogatásra bejelentkező szőlősgazdáknak július 10-ig kellett végezniük a zöldszürettel. A támogatást azért hirdette meg az agrártárca, mert az EU-ban a sokéves átlagnál sokkal nagyobb lett a bortermés, csakúgy, mint Magyarországon, de az európai feleslegek a magyar bor értékesítési lehetőségét is rontották. A hazai készletek jóval nagyobbak az ilyenkor szokásosnál, amelyet a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértő és a legutóbbi adatok szerint 850 ezer hektoliterrel haladnak meg.
Ezért nem meglepő, hogy a biztos bevételt hozó zöldszüretre – a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) adatai szerint országosan 5623 hektárra – sok szőlőtermelő jelentkezett. Ennél végül kisebb területre adtak engedélyt, ugyanis sokan úgy értelmezték a zöldszüretet, hogy csupán gyérítik a fürtöket, holott a szabály szerint a bejelentett területen az összes fürtöt le kellett szedni. Végül körülbelül 5200 hektár lett a korábban leszüretelt terület nagysága, ami még így is az ország hivatalos borszőlőtermő területének majdnem a 8 százaléka.
A legnagyobb területre, több mint 2900 hektárra a Kunsági borvidéken adtak be zöldszüreti kérelmet a szőlősgazdák, ezt követte 781 hektárral a Mátrai, illetve 468 hektárral a Tokaji borvidék. A fajták közül a biancát 1370, a furmintot 772, a kékfrankost pedig 670 hektáron tervezték érés előtt leszüretelni.
Az, hogy a legnagyobb területen éppen ezeket a fajtákat jelölték ki zöldszüretre, azért is elgondolkodtató, mert bizonyos szempontból ezek az utóbbi évek sztárfajtái. Márpedig a zöldszüretről a piaci lehetőségek alapján döntöttek a termelők. A támogatott szőlőtelepítési programokból a bianca hasította ki a legnagyobb területet, a furmintról pedig nemrég még sokan azt gondolták, hogy a magyar borok közül ez hozza majd meg a valódi világpiaci sikert. Különleges rendezvénysorozatot is szenteltek a fajtának: 2017-et a furmint évének nyilvánította az agrártárca, amelyet tavaly a kékfrankos éve követett.
Egy borpiaci szakértő a Világgazdaságnak elmondta, hogy a borászszakmában korábban nagy vita folyt arról, szabad-e telepíteni a biancát, de mellette szólt, hogy biztonságosan ad magas hozamot, nem fogékony a peronoszpórára és a lisztharmatra. Az ezekből következő alacsonyabb önköltség miatt az évtized elején nagy tételben érkező olcsó olasz importborok kiváltójaként tekintettek rá.
Ennek megfelelően a támogatott telepítéseknél is nagy területet foglalt el ez a fajta. Az agrártárca akkori adatai szerint 2011-ben az igényelt terület 43 százalékát, 1381 hektárt foglalt el a bianca. Egy másik adatsor szerint a Kunsági borvidéken 2010 és 2013 között 5161 hektár új ültetvényt telepítettek – ami az összes magyarországi telepítésnek csaknem a 60 százaléka volt –, és az új telepítések között messze a legnépszerűbb fajta a bianca volt 2371 hektárral.
Hatalmas területet foglaltak el
Abból a szempontból érthető, hogy ezek a fajták lettek a leginkább érintettek
a zöldszüretben, hogy nagy területet foglalnak el. A furminté a Tokaji borvidék fele, a bianca ma már a legnagyobb területen, a Kunsági borvidék mintegy harmadán terem, a kékfrankos pedig a legnagyobb területen termesztett kékszőlőfajta Magyarországon.
