A cafeteria szűkítése kihathatott a bérdinamikára

A nem bérként adózó egyes meghatározott juttatások utáni adóbevételek 65 százalékkal, míg a kedvezményes béren kívüli juttatások – a Széchenyi-pihenőkártya (SZÉP-kártya) – utáni adóbevételek 22 százalékkal csökkentek az első negyedévben – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs jelentésének keretes írásából. Mivel a béren kívüli juttatások adózása változott – az adóalapszorzót eltörölték –, az ebben a kategóriában kapott nettó jövedelem valójában csak 9 százalékkal csökkent az első negyedévben. Az új szabályozásra adott vállalati reakciókat nagyfokú bizonytalanság övezi. Az MNB jelentése hangsúlyozta: a felmérések szerint a munkáltatók többsége a hosszabb távú motivációs hatásuk miatt az adózási feltételek átalakítása ellenére nem szüntette meg a béren kívüli juttatásokat.

A cafeteria-rendszer idei szűkítése – ha a kieső cafeteriajuttatásokat a vállalatok bérként fizették ki – statisztikai szempontból hatással lehetett az erőteljes év eleji bérdinamikára – írják a jegybank közgazdászai. A cafeteria utáni adóbevételek csökkenése mellett a döntően béren kívüli juttatásokat tartalmazó egyéb munkajövedelmek első negyedéves visszaesése is arra utal, hogy a vállalatok az idei évben visszafogták a béren kívüli juttatásokat. A Központi Statisztikai Hivatal első negyedéves intézményi adatai szerint az egyéb munkajövedelmek aránya 0,8 százalékponttal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A béren kívüli juttatások csökkentése nyomán kieső munkajövedelmet a vállalatok bizonyos mértékben béremelésekkel kompenzálhatták a feszes munkaerőpiaci környezetben, ami az év eleji béremelésekben realizálódott. Az MNB becslése szerint a cafeteriarendszert érintő adminisztratív intézkedés 1 százalékponttal járul hozzá a versenyszféra 2019-es bérdinamikájához. A cafeteriarendszer átalakítása a versenyszféra átlagos munkaerőköltségét 0,4 százalékponttal emeli. Két hatás játszik ebben szerepet: egyrészt a kieső cafeteriajuttatások bérként való kifizetése, másrészt az év eleje óta már bérként adózó cafeteriajuttatások miatt számolhatnak növekvő költségekkel a vállalatok. A Munkahelyvédelmi akcióterv célzott kedvezményeinek idei átalakítása miatt csökken az igénybe vett kedvezmények összege, ez pedig további 0,2 százalékponttal emeli a munkaerőköltség dinamikáját. A szociális hozzájárulási adó (szocho) július 1-jétől 2 százalékponttal, 17,5 százalékra csökkent, ami közel 1 százalékponttal mérsékelheti a vállalatok idei munkaerőköltségét.

Az idei első negyedévben a teljes munkaerőköltség 8 százalékkal nőtt a versenyszférában az Eurostat adatai szerint, azonban míg bérekre 11 százalékkal többet költöttek a cégek, az egyéb költségeik 7,7 százalékkal csökkentek, ami a szocho kulcsának mérséklése mellett a cafeteriajuttatások bérekbe való beépülésének tudható be. A közszférában sokkal szembetűnőbb a béren kívüli juttatások munkavállalók számára kedvezőtlen változása: az egyéb kiadások mintegy 34,5 százalékkal estek vissza a bér jellegű juttatások 7,4 százalékos emelkedése mellett, így összesen fél százalékkal nőtt a munkaerőköltség a közszférában.

Megváltozott a béren kívüli juttatások szabályrendszere

Az év elején nagymértékben megváltozott a béren kívüli juttatások szabályrendszere, a cafeteria-rendszer három eleme közül az adómentes juttatások csaknem teljeskörűen megszűntek, a kedvezményes béren kívüli juttatások kategóriájában a készpénzjuttatás eltörlésével csak a SZÉP-kártya maradt évi 450 ezer forintos összeghatárig, míg az egyes meghatározott juttatások szintén nagyrészt megszűntek, vagy bérként adóznak tovább.