A fiatalokkal friss tudás is jöhet

A mezőgazdaságban a „rendszerváltó” korosztály tagjai – akik tulajdonosi pozícióba kerültek az agráriumban – ma 70-75 évesek, így szinte egyszerre öregszenek ki az aktív korból. Ez a banki hitelezés szempontjából sem közömbös, hiszen a családi vállalkozások utódlása a pénzintézetek számára is kockázattal jár. Nemzetközi tapasztalatok szerint a gazdaságok életében az első generációváltásnak csak kevesebb mint a fele sikeres, a második generációváltást pedig a vállalkozások alig több, mint 10 százaléka éli túl – emlékeztetnek az OTP Agrár szakértői. Az agrárvállalkozások sajátosságait figyelembe véve ebben a szektorban különösen igaz, hogy a fiatal generáció előtérbe kerülése lehetőséget is hordoz. Velük ugyanis a legfrissebb tudás is bekerülhet a gyakorlatba. Sokat kell azonban tenni ahhoz, hogy ezt a lehetőséget valóban kihasználhassa a hazai agrárgazdaság – szögezik le a szakértők. A generációváltás kérdését a családok szemérmesen kezelik: a vállalkozási ügyekről szóló családi megbeszéléseken a vállalkozások 51 százalékánál soha nem kerül szóba az utódlás, 31 százalékuknál pedig csak évente egyszer. Pedig gazdaságilag sikeresebbek azok a vállalkozások, amelyek hosszú távon tervezik a cég feletti családi kontroll fenntartásának módját és kivitelezését. Az agrárvállalkozások mintegy 70 százaléka nem rendelkezik semmilyen tervvel az utódlási folyamatról, 30 százalékuk viszont azt jelezte, hogy vannak pontos vagy kevésbé pontos elképzeléseik, de ezeket írásban nem rögzítették. Az idősebb generáció részéről a gazdálkodás lezárása öt formában történhet. Az ügyvezető végelszámolással zárja le a vállalkozást; az ügyvezető sem az ügyvezetést, sem a tulajdont nem a családtagjának adja tovább; az ügyvezető az ügyvezetést nem a családtagjának, a tulajdont azonban a családtagjai­nak adja tovább; az ügyvezető egy családtagnak adja tovább az ügyvezetést, de a céget részben vagy teljesen családon kívül értékesíti; az ügyvezető családtagnak adja tovább mind az ügyvezetést, mind a tulajdont. Az esetek csaknem négyötödében a válaszadók a családon belüli ügyvezetőt és tulajdonváltást tartották kívánatosnak, míg egytizedében a végelszámolást. Ugyanakkor a gazdaságok 28 százalékánál nincs biztosítva az utódlás, nincs egyenes ági leszármazott, van viszont örökös. A potenciális örökösök között a legnagyobb arányban, csaknem 60 százalékban házastársak és élettársak vannak, 30 százalékban pedig szülők. Ezért az örökösök 90 százaléka közel egykorú vagy idősebb az örökhagyónál, ami esetenként ellehetetleníti a gazdálkodás továbbvitelét. Az utódlási folyamat sikerességét veszélyeztetheti, ha a vállalkozást átadó gazdálkodó továbbra is döntési pozícióban marad, holott nem biztos, hogy még képes átlátni a folyamatokat. Pedig ez gyakorlat: a régi vezetők 61 százaléka az utódlás formális lezárása után is részt venne a cég operatív feladatainak intézésében. A generációváltáskor buktató lehet az is, hogy a mezőgazdasági vállalkozások bizonyos hányada a fehér- és a szürkegazdaság határán mozog, ami akár virtuálissá is teheti a gazdaság átadását. Ezért tapasztalható, hogy általában azok a vállalkozások működnek továbbra is jó színvonalon, amelyeknél a generációváltás adásvétel útján történik. Ezt segítené, ha a gazdaságot csak mint egységet lehetne továbbadni, akár örökbe, akár adásvétel útján. Célszerű lenne a gazdaságok átadásával kapcsolatban erősíteni a folyamatot segítő eszközöket: az „agráröröklés” szabályrendszerét, a generációk közötti kommunikációt. A szakértők meggyőződése, hogy az agrárpolitikának esélyt kell teremtenie a fiatal gazdák szerepének növekedéséhez. Alapvető követelmény, hogy számottevő támogatást kapjanak a termőföldhöz jutáshoz és a gazdaságfejlesztéshez egyaránt. A gazdaságátadást speciális jogi konstrukciókkal (családi gazdaságok és mezőgazdasági üzemek öröklésére vonatkozó új szabályokkal)

és államilag garantált hosszú távú, új típusú hitelekkel lehetne segíteni, ami a mostaninál nagyobb finanszírozási keretet biztosítana egy gazdaságot átvevő fiatalnak. Megfontolandó egy állami – esetleg üzleti – pénzalap létrehozása is a generációváltás támogatására.

Kell egy kis marketing

Az agrárgazdálkodás népszerűségének javítása is elősegíthetné a generációváltást – állítják az OTP Agrár szakértői. Az ágazat vonzereje nagyon gyenge, a mezőgazdaság munkaerejének országos átlagnál kedvezőtlenebb összetétele is arra utal, hogy a munka jellege, a falvakhoz való kötődés, az ágazat alacsony eltartó és jövedelemtermelő képessége nem vonzó a fiatalok körében. Ezért szükség lenne a vidékhez, a vidéki léthez kötődő identitás erősítésére. A bank szakértői szerint indokolt pályaorientációs és kommunikációs, gyakorlati és vállalkozói készségek fejlesztését célzó programok kidolgozása és megvalósítása, a gyakorlati tudásátadási módszerekhez való hozzáférés javítása, a szaktanácsadási, gyakornoki programok, szakmai utak és tapasztalatcserék erősítése is. Ezekkel elsősorban a mezőgazdasági tevékenységet hivatásuknak választó fiatal gazdálkodók képzését és kötődését lehet erősíteni. Az agrárgazdasággal szembeni negatív előítéletek oldásához ugyanakkor célszerű a magyar társadalom folyamatos és korrekt tájékoztatása is az agrárgazdaság tényleges, sokszínű szerepéről, valamint az állampolgárok egészségét, életminőségét és életszínvonalát érintő valós hatásairól is. Szükség van a generációváltással kapcsolatos érdekképviseleti feladatok ellátására is, ezért a szakértők szükségesnek tartják a fiatal gazdák önszerveződő közösségeinek és szervezeteinek – mint például az Agrya – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – támogatását is.

Az érintett családok 51 százalékánál nem beszélnek az utódlásról