A szociális hozzájárulási (szocho) és a kisvállalati adó (kiva) kulcsa tovább csökkenhet a következő gazdaságvédelmi akciótervek nyomán – mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportvezetője. A hatéves bérmegállapodásnak a szocho a központi kérdése, így erre feltétlenül számítani lehet, emellett további adóegyszerűsítések is várhatók. A szakértő szerint számos versenyképességet javító intézkedésre is sor kerülhet a második és a harmadik akciótervben. Orbán Viktor miniszterelnök Tusványoson arról beszélt, hogy 2019-ben két gazdaságvédelmi akcióterv is jöhet, amelyek javíthatják Magyarország versenyképességét, de a programok kidolgozása még tart. Varga Mihály pénzügyminiszter azt valószínűsítette, hogy az adónemek száma is radikálisan csökkenhet a következő években, ami szintén javíthatja a versenyképességet. Nem kizárt, hogy 2022-re feleannyi adótípus lesz, mint most. Horváth András, a Takarékbank elemzője lapunknak azt mondta: egyelőre az sem biztos, hogy a korábban látott formában valósulnak meg a további gazdaságvédelmi akciótervek, de versenyképességjavító intézkedések biztosan várhatók. A harmadik akciótervben valószínűleg a gazdaság helyzetére, a külső környezetre, a kereslet alakulására reagál majd a kormány – vélekedett Regős Gábor. Várhatóan mindkét tervben lesznek adózási és gazdaságot támogató lépések is. Az ellátórendszerek átfogó átalakítása nagy lökést adhat a gazdaságnak – például a műszaki oktatás fejlesztése támogatja a versenyképességet –, de GDP-növelő hatást az intézkedések ismerete nélkül nem lehet előrevetíteni. A Századvég csoportvezetője kifejtette, hogy az egészségügy és az oktatás reformja hosszú távon érdemben segíti a gazdasági növekedést, és ösztönző lehet a közösségi közlekedés fejlesztése is. A Világgazdaság kérdésére Horváth András több olyan intézkedési területet felsorolt, amelyek lökést adhatnak a gazdaságnak. A személyi jövedelemadó kulcsának 9 százalékra csökkentése például kiemelkedően erős gazdaságélénkítő hatással járna, középtávon akár több százalékpontos növekedési többletet is eredményezhetne a fogyasztás élénkítésén keresztül, míg az adóék csökkenése által a versenyképességet is javítaná. A költségvetési tartalékok szintje alapján erre a lépésre a kormány már tudatosan készül. A társasági adó megszüntetése sem elképzelhetetlen. Ez együtt járna az osztalékadó jelentős emelésével, és arra ösztönözné a cégeket, hogy a bevételeiket nagyobb arányban költsék beruházásra és béremelésre. A fiskális élénkítés alapvetően adócsökkentésen keresztül képzelhető el, de figyelni kell az adósságráta folyamatos csökkenésére is. Horváth András megemlítette, hogy a mostani 55 adónem helyett kevesebb mint 20 lenne, és emlékeztetett, hogy az idén ötöt már kivezettek. Az üzleti környezet általános javítása kapcsán szóba jöhet a csődeljárások és a cégalapítások egyszerűsítése, ami a nemzetközi versenyképességi rangsorokban is előrelépést jelentene. Az inaktívak munkába vonása 4 százalékponttal növelné a foglalkoztatást, ez pedig a gazdaságnak is lökést adhatna.
Az üzleti környezet általános javítása kapcsán szóba jöhet a csődeljárások és a cégalapítások egyszerűsítése
