Magyarországon tavaly 6,5 százalék volt az illegális cigaretták részaránya a teljes fogyasztáshoz képest, összehasonlításképpen az európai uniós feketepiac ugyanebben az időszakban 8,6 százalékon állt – közölték a Világgazdaság érdeklődésére, a KMPG Stella Project című tanulmányára hivatkozva a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sajtóosztályán. Ebből az arányszámból és a rendelkezésére álló szabadforgalmi adatokból számítva az illegális cigaretta múlt évi hazai mennyisége 530 millió szálra tehető, ami az EU-ban számított összes tétel alig egy százaléka. Az adóhatóság tájékoztatása szerint a múlt évi kiskereskedelmi árak alapján a cigarettacsempészéssel okozott költségvetési adókiesés (jövedéki és áfa) hozzávetőleg 23 milliárd forint.
Ez év januárja és májusa között a NAV 7474 esetben foglalt le cigarettát, összesen 28,1 millió szálat, 1,42 milliárd forint értékben. Ugyanebben az időszakban finomra vágott és egyéb fogyasztási dohányt 396-szor foglaltak le, az együttesen 1,72 tonnás mennyiség értéke hozzávetőleg 74,7 millió forintnak felel meg. A sikeres akcióknak és a szervezett bűnözői körök felderítésének visszatartó hatása lehet, hasonlóképpen preventív jellegű a legális piacot védő intézkedések és ellenőrzési módszerek alkalmazása. Ezeknek végső soron árfelhajtó hatásuk is lehet az illegális piacon – emelték ki lapunknak.
Az említett KMPG-tanulmány az egyetlen átfogó felmérés e témakörben, az alapját az egyes országokban elvégzett „üres cigarettásdoboz”-kutatások adják, kiegészítve a tagállamok közti termékáramlási adatokkal. A fogyasztási dohányok feketepiacának felmérése több nehézségbe is ütközik a cigarettához képest. A dohánytermesztésből közvetlenül a feketepiacra kerülő, nem márkázott csomagolású fogyasztási dohány a jellemző illegális termék, nem pedig a legális dohánygyártási és -forgalmazási láncból eltérített, jól beazonosítható csomagolású. Ráadásul a fogyasztási dohányok beazonosításához szükséges csomagolások többsége – a cigarettatöltési szokások miatt – a kommunális hulladékba kerül, ellentétben a közterületen is nagy statisztikai biztonsággal gyűjthető cigarettásdobozokkal.
A közelmúltban a BAT Pécsi Dohánygyár háttérbeszélgetésén hangzott el, hogy éves szinten az is mintegy 6,5 milliárd forintos rést üt az államkassza pajzsán, hogy az elektromos cigaretták töltőfolyadékának kereskedelme 85 százalékban a feketepiacon zajlik, de volt ez már 90 százalékos arány is, csak az adóhatósági intézkedések hatására kezd visszaszorulni. Ennek kapcsán a NAV-nál arra hívták fel a figyelmet, hogy a nikotintartalmú töltőfolyadékok Magyarországon adóköteles jövedéki terméknek minősülnek, előállításuk pedig kizárólag adóraktári engedély birtokában végezhető. Ezek illegális kereskedelme az esetek döntő többségében külföldi hirdetési felületeken, webshopokban, közösségi oldalak zárt csoportjaiban és internetes hirdetési oldalakon keresztül valósul meg, annak ellenére, hogy távértékesítésük hazánkban tilos.
A háttérben az áll, hogy a töltőfolyadékok adójogi megítélése az tagállamai szintjén nem egységes. Ilyen esetekben a NAV megkeresi az adott ország vámigazgatását, és a felület blokkolását kéri. A töltőfolyadékok illegális kereskedelmét azzal is korlátozza a hivatal, hogy a kockázatos csomagküldeményeket fokozottan ellenőrzi, az online felületeket monitorozza, és eltávolíttatja a jogsértő hirdetéseket. Mindemellett a NAV kapcsolatban áll a tagállamok társhatóságaival, és közösen ellenőrzik a Magyarországra értékesítő külföldi webshopokat.
