A július–szeptemberi GDP-növekedés gyengébb lesz, mint az első és a második negyedév bővülése volt, 4,2 és 4,5 százalék között emelkedhet a gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Az idei bővülés 4,4 százalék lehet. A szakértő szerint mutatnak jelek arra, hogy akár a mostani előrejelzésnél kedvezőbb legyen a növekedés 2019-ben. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője 4,3 százalék körüli, de egyértelműen 4 százalék feletti dinamikát prognosztizál a harmadik negyedévben. Úgy látja, hogy az éves növekedés 4,4 százalék lehet idén. Az elemző hozzáfűzte: biztosan 4 százalék feletti, de 5 százalék alatti lehet az ütem, a legvalószínűbb, hogy a 4–4,5 százalék közötti sávban lesz a bővülés. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője lapunknak azt mondta, hogy a nyers adat a több munkanapnak köszönhetően nem lassul, 4,9 százalék lehet a harmadik negyedévben, az igazított adat viszont 4,7 százalékra mérséklődhet. A tavalyi harmadik negyedév erős volt, így a bázishatás lefelé húzhatja a dinamikát, azonban negyedéves alapon az 1 százalékos növekedés sem kizárt. A szakember idén 4,9 százalékos GDP-növekedést prognosztizál.
„Benne van a pakliban, hogy a mostani erős dinamikát már a német lassulás hatásával együtt éri el a magyar gazdaság” – magyarázta Suppan Gergely. Az ipar függetleníthette magát a német folyamatoktól, az építőipar hasít, és a kormányzati programok a szolgáltatásokat támogatják. A külső környezet lehet elsősorban kedvezőtlen, így a korábban említett német lassulás mellett a Brexit és a kereskedelmi háború is visszafoghatja a magyar növekedést. A Takarékbank elemzője hozzátette: a korábbi exportszinttel számolva akár 5,5-6 százalékkal is növekedhetne a magyar gazdaság. Török Zoltán ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a német lassulás már érezhető Magyarországon, azonban a belső folyamatok eddig ellensúlyozták a mérsékeltebb külső dinamika hatását, a jövőben viszont jobban hathat a hazai folyamatokra az eurózóna gyengélkedése. A Raiffeisen szakembere leszögezte: a júliusi havi adatokból még csak korai következtetéseket lehet levonni, érdemes megvárni az augusztusi számokat. Németh Dávid szerint a júliusi kiugró ipari adat elsősorban a szabadságok augusztusra tolódásának tudhatók be. A kiskereskedelem stabilan hozhatja az év eleji szintet, és az építőipar is erőteljes maradhat a harmadik negyedévben. A K&H Bank vezető elemzője arra is figyelmeztetett, hogy a július–szeptemberi időszak lehet az utolsó igazán erőteljes negyedév, az október–decemberi időszakban már mérsékeltebb dinamikára kell majd felkészülni. Az Európai Bizottság 2019-ben 1,2 százalékos növekedést vár az eurózónában. Ez azt jelenti, hogy a magyar növekedési előny meghaladhatja a 3 százalékpontot, ami gyors ütemű felzárkózást tenne lehetővé.
