Tíz százalék feletti jövő évi béremelés az érdekképviselet célja mindenhol

Rövidesen megkezdődnek a bértárgyalások az áruházláncok és a szakszervezetek között a jövő évi béremelések mértékéről, ennek apropóján a Világgazdaság arra kérte a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetét (KASZ), hogy körvonalazza a várakozásokat, a lehetséges forgatókönyveket. Az adatok megőrzésére és a titoktartásra vonatkozó szabályokra való tekintettel a „nulladik fordulóban” a KASZ csak anonim áttekintést adhatott a vállalatoknak is elküldött kiindulási bértáblák alapján. Az érdekképviselet mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy az idén 195 ezer forintos szakmai bérminimum összege januártól 210 600 forintra emelkedik, de azoknál a vállalatoknál, ahol ők képviselik a munkavállalókat, a minimálbér már évek óta szóba sem kerül a tárgyalásokon.

A bértárgyalási kezdő javaslat kialakításakor minden esetben figyelembe veszik az adott társaság gazdasági helyzetét, a forgalmi részesedésének javulását, stagnálását, esetleg visszaesését – nyomatékosította a KASZ, amely a bértárgyalási elvei szerint bértáblában gondolkodik. Eszerint a legalacsonyabb munkaköri szinten lévő pozíció bérét határozzák meg, ehhez viszonyítva fejezik ki százalékban a magasabb munkakörökkel párosuló eltérést. A szakszervezetnél kiemelték: a nyolcvan vállalati alapszervezetük közül egyelőre hárommal kezdték meg az egyeztetéseket, ezért a számok nem tekinthetők kereskedelmi átlagot reprezentáló értéknek, a nagyobb élelmiszer-kiskereskedelmi üzletláncok, a Tesco, a SPAR, az Auchan vagy a Penny Market pedig nincsenek köztük.

Ahol viszont már zajlik az egyeztetési folyamat, ott a legalsó munkaköri szinten 210 ezer forint a legalacsonyabb és 234 ezer forint a legmagasabb munkabér. Mint látható, a két szélső érték igen távol áll egymástól, akárcsak az érintett társaságok piaci eredményei. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezeténél előrebocsátották: a jövő évben esedékes százalékos emelkedést tekintve mindenképp két számjegyű béremelési tervekkel vágnak neki a tárgyalásoknak. Ennek megfelelően a legalacsonyabb emelés 10 százalék, de azoknál a vállalatoknál, ahol a profit mértéke ezt lehetővé teszi, eléri a 19 százalékot. Számszerűsítve ez a vizsgált három vállalat adatait figyelembe véve 231 ezer és 278 500 forint közötti havi bruttó kereseteket feltételez.

A KASZ-nak az a célja, hogy az egyeztetések lezárásakor egyik munkakörnél vagy vállalatnál se kerüljön az emelés mértéke 10 százalék alá, ez pedig előrevetíti, hogy lesznek olyan tárgyalások, ahol minimális rugalmasság sem lesz az egyeztetések során. Az érdekképviselet határozott célja, hogy a béremelkedés mértékében azoknál a vállalatoknál is 10 százalék felett maradjanak, ahol a forgalom nem nőtt – vagy akár csökkent – az elmúlt évhez képest. A munkaerő-hiányos piaci környezetben minden vállalatnak reagálnia kell a konkurencia béreinek emelkedésére, különben versenyhátrányba kerülnek, a bérpiac bizonyos fokú szakadására azonban ezzel együtt is számítani kell.

A nem vezetői szintű munkakörökhöz tartozó béreltérés mértéke 3,2-től 10 százalékig terjed a szakszervezet tájékoztatása szerint. Ez azt jelenti, hogy az eladói szintről indulva a nagyobb felelősséggel járó vagy szaktudást igénylő munkakörökben több lépcsőben akár 23 ezer forint eltérés is tapasztalható. Jellemzően a pultban dolgozó eladók vagy a vevőszolgálat területén a vásárlók panaszaival foglalkozók esetében lehet nagyobb eltéréseket tapasztalni. A KASZ-nál kiemelték, hogy egyes vállalatoknál az ott eltöltött idő alapján is sikerült elérniük a bérek százalékos differenciálását. Ez egy tíz éve állományban lévő munkavállaló esetében akár 12 százalék is lehet, azaz a legalacsonyabb kategóriában is elérheti a 240 ezer forintot már az idén is.

Fékező élelmiszerboltok

Augusztusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 5,3, naptárhatástól megtisztítva pedig 5,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az év első nyolc hónapja pedig 5,8 százalékkal múlta felül a 2018. január–augusztusi időszakot. Bár az utolsó nyári hónap folyó áron mért 1076 milliárd forintos értékesítéséből 46 százalékkal részesültek az élelmiszerek, éves alapon csak 3,4 százalékkal nőtt a forgalmuk, miközben a 37, valamint 17 százalékkal részesedő non-food kategóriában és üzemanyag-eladásban 9,8, illetve 5,8 százalékos bővülést mértek. A Központi Statisztikai Hivatal közléséből az is kiderült, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem háromnegyedét adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,6, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké pedig csupán 3 százalékkal emelkedett. | VG