Tudományos innovációs hálózatot építene ki a kormány

Nemzetközi összehasonlításban nem nevezhetők magasnak Magyarország GDP-arányos egészségügyi kiadásai, mégis tíz év alatt csaknem 60 százalékkal, 740 milliárd forinttal növekedtek az egészségügy konszolidált funkcionális kiadásai. Ez a többlet bizonyos problémákat megoldott – erről is beszélt Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Világgazda­ság

I. Innovációs Fórum – Gyógy­szeripar és egészségipar című konferenciáján. Úgy értékelt, hogy a magyar gazdaság növekedésének megmaradásához szükség van a versenyképesség fenn­tartására, a magyar cégek azonban első helyen a szakképzett munkaerő hiányát említik a bővülés korlátjaként. Szerintük öt éven belül pusztán a demográfiai folyamatok miatt is növekedhet a munkaerőhiány.

Azt is látni kell, hogy az 55 év felettiek foglalkoztatása tekintetében lemaradásban van Magyarország, még a V4-országok között is. Ennek oka részben a lakosság egészségi állapotában keresendő. Az államtitkár elmondása szerint igen magas az elkerülhető halálozások aránya a magyar társadalomban, amire megoldás lenne a betegségek korai diagnosztizálása, de ehhez elengedhetetlenek a szűrések. Rámutatott: több betegség elkerülhető lenne életmódbeli változtatásokkal. Banai Péter Benő arra is kitért, hogy magas az egy főre jutó orvos-beteg találkozások száma. Fontos, hogy minél rövidebb időt töltsön a munkavállaló betegséggel, és minél hamarabb visszatérhessen a munkába.

A magyar egészségipar nagy tapasztalatokkal, hagyományokkal és tudásbázissal is rendelkezik, ezért megfelelő állami szerepvállalással üzleti és közszolgáltatási szempontból is jelentős eredményeket lehet elérni – erről már Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára beszélt a lapunk által szervezett rendezvényen. Szerinte mivel az egészségipar egyszerre kínál tudományos eredményeket és üzleti lehetőségeket, ezért a magyar kormánynak megfelelő szabályozással és ösztönzési rendszerrel kell jelen lennie a területen. A kormány célja az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kialakítása, továbbá hogy nemzetközileg versenyképes, magyar tulajdonú vállalkozások jöjjenek létre. Az egyetemeknek fontos központokká kell válniuk, ezért a kormány tervei között szerepel az is, hogy országosan létrehozzanak egy úgynevezett Science Park-hálózatot.

A biotechnológiára kitérve a helyettes államtitkár elmondta, hogy az az egyik legdinamikusabban fejlődő szektor: az éves forgalom a magyar piacon meghaladja 200 milliárd forintot. „A gyógyszerészeti iparágban a biológiai termékek globális piaci részesedése a becslések szerint 28-ról 50 százalékra nő 2024-ig” – jegyezte meg. Gulyás Tibor értékelése szerint a magyarországi export kifejezetten jól teljesít az egészségügyi szektorban. Az orvostechnikai eszközipar külkereskedelmi aránya 80 százalék fölötti, és éves szinten mintegy 300 milliárd forint adóbevételt produkál. A gyógyszeriparban szintén jelentős, több mint 82 százalék a kivitel aránya, és körülbelül 900 milliárd forint bevételt eredményez.

Egy évtized alatt

60

százalékkal nőtt az egészségügyi kiadás