November 26-ig lehet pályázni a megújult Élvonal kutatói kiválósági program támogatásaira – mondta el Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökhelyettese. A program lényeges változása, hogy míg korábban egy hazai szempontok mentén kialakított feltételrendszerhez kellett igazodniuk a pályázóknak, idén már a legnagyobb presztízsű nemzetközi pályázatokon való részvétel alapján ítélik meg a tudományos teljesítményt. Az Élvonal program most megnyíló keretösszegéből olyan kutatók részesülhetnek támogatásban, akik komoly nemzetközi megmérettetéseken elsősorban az ERC, azaz az Európai Kutatási Tanács programjaiban már bizonyítottak: megfelelő szakmai értékelést értek el, és ez alapján támogatást nyertek, vagy csupán forráshiány miatt nem jutottak támogatáshoz.
Szabó István a Világgazdaságnak elmondta: a korábbi ERC-nyertesek közül olyan vezető kutatók pályázhatnak, akik 2017 januárja és 2020 augusztusa között zárták le vagy fogják lezárni a támogatott projektjüket. A hazai finanszírozás célja az, hogy azok a kutatócsoportok, amelyek nemzetközileg elismert kutatásokat folytatnak, pénz hiányában ne essenek szét, folytatni tudják munkájukat, sőt képesek legyenek újabb ERC pályázatot nyerni. A hivatal a kiválósági program résztvevőinek tudományos teljesítményére teljes mértékben elfogadja az ERC vagy más hasonlóan jelentős nemzetközi kutatási alap értékelését, egyedül azt vizsgálja, hogy az adott elképzelés a jelenben is megvalósítható-e.
Világszínvonalú kutatókról beszélünk, akiket fontos itthon tartani
– húzta alá.
A 3 milliárd forintos keretösszegű forrásra akár külföldi kutatók is pályázhatnak, az egyetlen kikötés, hogy az adott projekt magyar kutatóhelyen valósuljon meg, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy Magyarország a térség kutatás-fejlesztési és innovációs központjává fejlődjön. Ez a hazai kutatóknak is kedvező kritérium, hiszen adott esetben így könnyebben bekerülhetnek nemzetközi kutatócsoportokba. Az NKFIH elnökhelyettese jelezte: ahogy 2017-ben, 2018-ban és idén, úgy a következő években is kiírják majd a pályázatot. Ez komoly motivációt jelenthet a magyar kutatóknak, hogy minél nagyobb arányban induljanak az ERC nemzetközi felhívásain.
Az Élvonal kutatói kiválósági programban nincs tematikus megkötés, bármilyen tudományterületről lehet pályázni. A projektenként elnyerhető, öt év alatt felhasználható 150-300 millió forint támogatás már nemzetközi mércével is versenyképes. A november végi beadást követően a bírálati folyamat jövő januárra fog lezárulni, amikor előreláthatólag 10-15 nyertest hirdetnek majd. Szabó István arról is beszélt lapunknak, hogy nem csak ebben a konstrukcióban, de az összes alapkutatási a támogatás elszámolási rendszerén jelentősen könnyítettek, hogy a kutatók az adminisztráció helyett a konkrét kutatási tevékenységre koncentrálhassák az erőforrásaikat.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológia Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: idén mintegy 14 milliárd forintot fordítanak az egyéni kutatók és kutatócsoportok támogatására, ennek része a most meghirdetett Élvonal program 3 milliárdja, amely a legkiválóbb kutatókat fogja itthon tartani. Az alapkutatások támogatására az NKFIH olyan pályázati rendszert alakított ki, amelynek egymásra épülő konstrukciói jól követik a kutatói életpálya szakaszait. Ezen belül a posztdoktori program és a fiatal kutatók témapályázata a pályájuk elején lévő kutatókat segíti összesen 4 milliárd forint értékben, a klasszikus kutatási témapályázat pedig – kiegészülve a nemzetközi együttműködésben végzett kutatási témapályázattal – már stabil kutatói háttérrel rendelkező kutatók számára egy adott kutatási projekt megvalósítására biztosít finanszírozást összesen 5,8 milliárd forint keretösszegben. A portfólió további eleme a jelentős nemzetközi hatású eredményeket elért kutatócsoportok támogatása 1 milliárd forinttal. Schanda Tamás arról is beszélt: Magyarország célul tűzte ki, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-arányos összege 2020-ig elérje az 1,8 százalékot, 2030-ra pedig a 3 százalékot. Ennek érdekében a jövő évi költségvetésben az eddigi 133 milliárd forinthoz képest 32 milliárd forinttal több jut innovációra és kutatás-fejlesztésre.
