Horvátországba is jut a répatermésből

A múlt hét közepéig a cukorrépa termőterületének 51 százalékáról származó termést dolgozták fel, és a betakarítandó területnek körülbelül a 75 százalékán szedték már fel a répát – mondta a Világgazdaságnak Kelemen István, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) főtitkára. A hét második felében leállt a betakarítás, mivel elég sok eső esett. A terméseredmény egyelőre nem túl jó, hektáronként 50 tonna körül van, és 15,6 százalék a cukortartalom, ami szintén gyengének számít.

Kelemen István szerint azonban ebből még nem kell messzemenő következtetéseket levonni, ennél jobb is lehet a tényleges hozam. A cukorgyári nyilvántartás szerint ugyanis a termésátlagnál egy-egy tábla teljes területét veszik figyelembe, holott lehetséges, hogy az onnan származó összes répát még nem dolgozták fel – magyarázta a főtitkár. Emellett a későn szedett répák jobb minőségűek, mint a koraiak. A szeptemberben betakarított termést az aszály megviselte, azóta azonban esett az eső, ami javított a hozamon. A múlt heti csapadék után a cukortartalom némileg csökken, de arányaiban kevesebbel, mint amennyivel a mennyiség növekszik, lényegesen, akár 20 százalékkal is több lehet a termés.

Az idén csökkent a termőterület, a jövő évi vetésekről azonban még korai lenne bármit mondani. Az egyetlen magyarországi cukorgyárat, a kaposvárit üzemeltető Magyar Cukor Zrt. már kiküldte a szerződésjavaslatát a termelőknek. A CTOSZ főtitkára szerint azonban most még mindenki arra vár, hogy kiderüljön, pontosan mit produkált idén a cukorrépa, a szerződéskötések decembertől indulhatnak. „Elkésve nem vagyunk, mert ha jövő tavaszig megállapodnak a gazdák a gyárral, akkor időben megkaphatják a vetőmagot, március végénél, április elejénél korábban amúgy sem vetnek” – tette hozzá.

A termés egy része horvát cukorgyárakba, a Barcstól közúton 18 kilométerre lévő Verőcére és a magyar határhoz szintén közel fekvő Eszékre megy, az idén körülbelül 120-140 ezer tonna. A horvátok árkondíciója lényegesen jobb, mint a magyar gyár által ajánlott – mondta a főtitkár. Több termésre is vevők lennének, de mivel nagy tömeget kell mozgatni, különösen fontosak a logisztikai adottságok: az oda szállítók közül a déli határtól legészakabbra gazdálkodó cukorrépa-termelő kiskunlacházi. A horvátok a határhoz közelebbi termelőknek 32 eurót adnak tonnánként, míg például a kiskunlacháziaknak 30-at, mert a szállítási költséget teljes mértékben a vevő cukorgyárak viselik. A hazai beszállításnál viszont a szállítási költség negyedét a termelőknek kell állniuk. Az is nagyon lényeges szempont, hogy december közepéig a horvátok egy összegben kifizetik a répa árát, míg a Magyar Cukor Zrt.-nél csak az ár egy – igaz, jókora – hányadát kapják meg a termelők a kampány után két héttel, a maradékot pedig júliusban. Ha mindent összeadunk, a Magyar Cukor Zrt. ára nem jobb a tonnánkénti 26-26,5 euró­nál, ez áll szemben a horvátok 30-32 eurójával. Idén szeptemberben a CTOSZ megújította a két horvát gyárral 2012-ben kötött szakmaközi egyezményt, így újabb öt évig él a megállapodás. Kelemen István szerint a hazai termelők helyzetén javít a horvát gyárak kereslete, mert az, hogy van a piacon másik vevő, támaszt ad a Magyar Cukor Zrt. árainak is.