Már a jó boltos is aranyáron kapható
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgyre nagyobb szakadék tátong a kereskedelemben a munkáltatók között, egyes áruházláncok a törvényben rögzített 8 százalékos béremelést is alig tudják kigazdálkodni, mások viszont akár 13-15 százalékot is hajlandók megadni – mondta a Világgazdaságnak Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Kifejtette, hogy minden üzletláncnál mérlegelemzés alapján dolgoznak, azt is megnézik, hogy a kitűzött árbevételi cél mennyiben teljesült, és az adott társaság a forgalom mekkora hányadát fordította munkaerőköltségre. Értelemszerűen azok a cégek beszélnek 5-6 százalékos béremelésről a minimális 8 százalék helyett, amelyek az év első tíz hónapjában a vártnál szerényebb értékesítési adatokkal szembesültek.
Több kisebb mellett már két nagy bolthálózattal, a Metróval és az OBI-val is tárgyalnak, de például a Tescóval és az Auchannal csak januárban kezdődnek meg az érdemi egyeztetések. Az előbbivel alapvetően azért, mert februárban zárul az üzleti éve, a legutóbbi kétlépcsős béremelés második üteme pedig szeptemberre esett. Az
Auchannal abban maradt a KASZ, hogy az év végi vásárlói roham nyugtával, a jövő év elején, január 20-ig, még az első havi bérszámfejtés esedékessége előtt állapodnak meg. Minden más esetben Karsai Zoltán szerint az a cél, hogy december 10-ig jussanak egyezségre az egyes láncokkal, vagy legalább közeledjenek az álláspontok.
Budapesten jellemzően bruttó 215 és 270 ezer forint között szóródnak a kiskereskedelmi bérek, aki pedig jövőre a dolgozók legjavából akar válogatni, annak 295 ezer forintos bérben érdemes gondolkodnia – vetítette előre Karsai Zoltán. Sietve hozzátette, nem arról van szó, hogy ezen összeg alatt ne lehetne embert találni a fővárosban, de a munkáltatónak sem mindegy, hogy egy kereskedelmi tapasztalattal rendelkező munkatársat vesz fel, vagy egy korábbi bányászt, esetleg hűtőgépszerelőt. Aki tehát a csaknem 300 ezres bruttó bért is megadja a pénztárosoknak és az árufeltöltőknek, az garantáltan vonzó munkáltatónak számít. Lehet, hogy ez az összeg sem elég ahhoz, hogy átcsábítsanak kollégákat a diszkontoktól, így az Alditól vagy a Lidltől, de lényegében bárhonnan máshonnan jó eséllyel szipkázhatnak el munkaerőt. Nyugat-Dunántúl a bérek szempontjából megüti a budapesti kondíciók szintjét, mivel aki munkát keres, az könnyen Ausztria felé veheti az irányt, ráadásul az országos átlagot meghaladó bérek mellé már a toborzás fázisában is pluszpénz járhat. Ezzel az az alapvetés is érvényét vesztette, hogy elegendő 20-25 ezer forinttal a mindenkori garantált bérminimum fölé menni, ami januártól 210 600 forint lesz.
Azáltal, hogy a külföldi hátterű kiskereskedelmi láncok magasabb bérajánlatokkal versenyeznek a limitált számú szabad munkaerőért, még nehezebb helyzetbe kerülnek a kisebb, magyar tulajdonú élelmiszerüzletek. Igaz, van jó néhány olyan Coop és CBA egység vidéken, amely állja a sarat a multikkal szemben, a hurok sokkal inkább a néhány főt foglalkoztató, falusi, kisvárosi boltosok nyaka körül szorul. Az utóbbiaknak főként a Modern falu program nyújthat segítséget, állami mentőöv nélkül, önerőből a többség képtelen ledolgozni vagy legalább csökkenteni a versenyhátrányt.
Vasárnapi rövidítést kérnek
A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) levélben megkereste Karácsony Gergelyt, és azt kérte, hogy a főpolgármester fogalmazzon meg olyan ajánlást a budapesti kereskedelmi vállalatoknak, amelyben a vasárnapi nyitvatartás korlátozását kezdeményezi – értesült a Magyar Nemzet. A KDFSZ azt szeretné elérni, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb áruházakat működtető budapesti cégek a jövő évtől vasárnaponként csak 14 óráig üzemeltessék boltjaikat, és ezáltal a munkaerőgondokkal küzdő kereskedelemben a dolgozókat ne terheljék fölösleges túlórákkal. A vásárlások idejének hét végi rövidítése a főváros környezetterhelését is csökkentheti – véli a szakszervezet. „Ez az elképzelés illeszkedhet a főpolgármester által meghirdetett fővárosi programhoz, amely a közszféra cégeinél megtiltaná a dolgozók túlóráztatással történő kizsigerelését. Emellett ez a lépés megfelelne a meghirdetett klímavészhelyzeti állapot érdekében tett törekvéseknek is. Ehhez konkrét megoldást kínálunk a mindennapi életben szinte mindenki által igénybe vett kereskedelem területén” – fogalmazott Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke.
