Körülbelül 10-15 éve rövidülnek a szezonok, jó néhány éve még karácsonyra, húsvétra is korábban kezdtek bevásárolni az emberek. Ám tojásforgalmazás szempontjából a karácsony ettől függetlenül is erős szezon, már vetekszik a húsvéttal – mondta a Világgazdaságnak Pákozd Gergely tojástermelő, a Tojásszövetség korábbi alelnöke. A tojásnál mint rövid szavatossági idejű terméknél gond, hogy a megnövekedett igényeket nagyon nehéz kiszolgálni ilyen rövid időn belül. Ezért a termelők készleteznek a karácsonyi szezon előtt. Ugyanakkor a szezon elmúltával egyértelműen csökken a kereslet, holott a tyúkok ugyanannyi tojást tojnak, mint a nagy kereslet idején. Az talán megnyugtató a nagyobb termelőknek, hogy ebben az időszakban a háztájiban tartott tyúkok jellemzően nem tojnak, míg húsvét után szinte mindenütt, ami nagyobb versenyhelyzetet teremt a tojáspiac szereplőinek.
Bár Pákozd Gergely szerint a piaci árak nincsenek teljesen rendben, de a jelenlegi árszint fedezi a nagyobb termelők költségeit, a kisebb, néhány ezer darabot termelőkét viszont nem feltétlenül. Az utóbbiak a nagyobb versenytársaiknál fajlagosan magasabb költségekkel dolgoznak, ezért, ha adott szint alá esnek az árak, abbahagyják a termelést.
A tojástermelők helyzetét is nehezíti a jelentős bérköltség-emelkedés, és mivel munkaerőből is hiány van, azt kénytelenek kiváltani. Ám míg az intenzív, ketreces tojástermelő rendszerek jól automatizálhatók, az alternatív, szabadtartásos mélyalmos megoldás kevésbé. Ráadásul egyes áruházláncok jelezték, hogy a jövőben kiiktatnák a kínálatukból a ketreces tartásból származó tojást. „Mi azt mondjuk, hogy hagyjuk a fogyasztókat dönteni ebben a kérdésben” – mondta erről Pákozd Gergely, aki a tojástermelők felelősségének tartja a fogyasztók tájékoztatását. Magyarázata szerint természetesen növelhető az állatok jólléte, a rendelkezésükre álló tér, de ez olyan jelentős költségnövekedéssel jár, amelyet a termelők érvényesíteni akarnak az áraikban. Ráadásul egy ilyen új rendszer kapacitása és termelékenysége is alacsonyabb, ami szintén növeli az árakat. Bonyolítja a helyzetet, hogy – amint a Tojásszövetség korábbi rendezvényén ismertetett tanulmányból kiderült – az alternatív módon előállított tojások ökológiai lábnyoma nagyobb, mint a ketreces tartásból származóké. Ha a fogyasztók számára a fenntarthatóság lesz az egyik legfontosabb szempont, azt nehéz lesz egyeztetni az állatjólét iránti vággyal.
Bár a kampányok hatásaként némileg megnőtt az alternatív rendszerekből származó tojások iránti kereslet, ez nem nevezhető jelentősnek, az eladott tojások döntő része ketreces technológia terméke. Ezért is lenne fontos, hogy a fogyasztók döntsenek. Pákozd Gergely szerint nem lenne értelme, hogy a termelők a kiskereskedelem által diktált kényszer hatására nagy befektetéssel átálljanak az alternatív rendszerekre, miközben a vevők nem ismerik el a 10-20 forinttal magasabb árakat, és importból származó ketreces tojásokat vásárolnak.
