Nem elég hatékony a hazai bankrendszer
A hazai bankrendszer jövedelmezősége kiemelkedő, de jövedelmezőségének struktúrája nem megfelelő, ezért a működési költségekből faragni kell, a hatékonyságot pedig növelni – mondta Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezető közgazdasági elemzője a Pénzügyi stabilitási jelentés ismetetésekor. A magyar bankrendszer hatékonyságát a legrosszabbnak nevezte az Európai Unióban, bár nem minden hitelintézet teljesít rosszul. A bankok többsége hosszú távon 10 százalék feletti sajáttőke-arányos jövedelmezőségre (ROE) számít, de a jegybank szerint azoknak a pénzügyi intézményeknek, amelyek halogatják a változó környezethez való alkalmazkodást, nem lesz kedvező a jövedelmezőségük, és középtávon kiszorulhatnak a piacról. Az európai és a hazai bankrendszer problémái hasonlók, az alacsony profitabilitás és a digitalizáció kontinensszerte a fő kihívás.
A háztartások hitelezésében a babaváró hitel dominált az idei második negyedévben, de nem más kölcsönök kárára, hanem pluszforrás-kihelyezésként jelent meg – hangsúlyozta az MNB szakértője. Igaz, a lakáshitelektől elszívott valamennyi kihelyezést. A babaváró nélküli hitelkihelyezés továbbra is nő. A jelentés szerint a babaváró felvételei miatt a lakosság nem előtörlesztette jelentős számban más kölcsöneit. Az e konstrukciót választók főleg a lakáshiteles adósokra hasonlítanak. Mindkét kölcsöntípus kétharmadát a legjobban keresők 40 százaléka vette fel. Dancsik Bálint hozzáfűzte: a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató 25 százalék volt a babaváró hitelt felvevőknél.
A Magyar Állampapír Plusz miatt kevesebb lakás cserélt gazdát Budapesten, és az árak is mérséklődtek – hívták fel a figyelmet a jelentésben. Az ingatlanpiac és a bankrendszer összefonódása nem okoz gondot. Bár Budapesten még mindig enyhén túlértékeltek a lakások, de országosan nem érzékelhető túlfűtöttség. A kockázatos hitelek aránya mélyrepülésben van: míg 2010-ben a szavatolótőkéhez képest 230 százalék volt, addig 2019 első fél évében 50 százaléknál is kevesebb, így a bankokat sokkal kevésbé érintené a hitelek befagyása.
A vállalati hitelállomány nemzetközi összehasonlításban is dinamikusan, 15,4 százalékkal bővült a harmadik negyedévben – emelte ki Dancsik Bálint. A gyors emelkedés azonban nem jelent pluszkockázatot a pénzügyi szektornak, mert az ágazati szerkezet kedvezőbb, mint a válság előtt volt, az üzletiingatlan-hitelek feltételein szigorítanak a bankok, és nem nőtt jelentősen az eladósodott vállalatok aránya. A szakértő aláhúzta: a nagy projekthitelek és a felvásárláshoz nyújtott kölcsönök nagyban hozzájárultak a masszív dinamikához, de anélkül is meglehetett a két számjegyű növekedés.
