Az adatok nagy léptékű felhasználása, a big data alkalmazása, illetve valós idejű adatok begyűjtése lehet a megoldás az mérésének felülvizsgálatakor – mondta a Világgazdaság kérdésére Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója. A mostani inflációs mutató a sztenderdeknek megfelelően méri fel az árakat, a valódi árszínvonal-változás és a fogyasztói árindex jelentősen eltérhet egymástól. Virág Barnabás hozzáfűzte: sok probléma van az infláció, illetve számos egyéb gazdasági mutató – például a – mérésével, a mostani keretrendszer egyre kevésbé mutat pontos képet a gazdaság helyzetéről, ezért elmozdulásra van szükség. Az inflációban mért egységeket, a reprezentánsokat a két évvel korábbi fogyasztói kosár alapján állítják össze a statisztikai hivatalok, pedig ennél sokkal gyorsabban változik a világ és a fogyasztási szokások. Az MNB ügyvezető igazgatója jelezte, hogy ezeket a problémákat együtt kell kezelni, és érdemes lenne minél előbb reagálni.
A valós idejű, big data alapján kalkulált adatok tulajdonképpen már most is elérhetők, ám nem alkalmazzák őket az árszínvonal alakulásának számításához, pedig az online pénztárgépeknek köszönhetően a tényleges fogyasztási struktúra és az árszínvonal alakulása is kiderülhetne – hívta fel lapunk figyelmét egy jegybankhoz közeli forrás. Az online pénztárgépek által a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak szolgáltatott tranzakciós adatok alapján számolt inflációs mutató sokkal részletesebb és sokrétűbb lehet. Megoldódhatna a területi adatok számítása, kiderülhetne, hogy megyénként mekkora az infláció mértéke. Fény derülhetne arra, hogy a városokban és azokon kívül mekkora az eltérés az árszínvonal-változásban. A legnagyobb előny azonban mégis az lenne, hogy a tényleges fogyasztáson alapuló adatokat lehetne nyerni, hiszen – ahogy azt Virág Barnabás is kiemelte – a statisztikai hivatalok jelenleg kétéves lemaradásban vannak.
Az infláció számításának reformja viszont várhatóan nem lesz egyszerű. Ennek elsősorban az az oka, hogy a nemzetközi sztenderdeken kell módosítani ahhoz, hogy az adatfelvétel módja megváltozhasson. Ez viszont hosszadalmas tárgyalási, egyeztetési folyamat során történhet. Bár Magyarországon már a fizetési helyek jelentős részénél alkalmazzák az online pénztári rendszert, ám Európa-szerte nem minden országban található a magyarhoz hasonló gyakorlat. Az árak ugyan más forrásokból is begyűjthetők – a webshopokban gyakorlatilag bármi megvásárolható –, így az online áruházakról letöltött árak szolgálhatnak köztes alternatív megoldásként. Ennek azonban az a hátránya, hogy a vásárlói kosár továbbra is jelentős eltérést mutathat a tényleges fogyasztás alakulásához képest.
