Az árvízi veszélyeztetettség és az agrárgazdálkodás összefüggéseiben a kiinduló helyzet az, hogy Magyarország területeinek fele, csaknem 4,5 millió hektár síkvidéki, lefolyástalan terület. Ebből az árvízzel veszélyeztetett terület
2 millió hektárra tehető, amelyből 1,5 millió hektár a Tisza vízgyűjtőjében, 0,5 millió hektár pedig a Duna vízgyűjtő területein található. Az összes mezőgazdasági területet és az erdőket is számítva a termőterületek mintegy 30 százalékán kell számolni nagy kockázatú árvízzel.
Fontos tény, hogy az árvízzel veszélyeztetett területek átfedést mutatnak a belvízzel és az aszállyal érintett területekkel. Ráadásul időnként egy éven belül mindhárom szélsőséggel meg kell küzdeni. Az ágazat átlagos vízkárvesztesége évente 55 milliárd forintra tehető, ebből az aszálykár 40 milliárd, a belvíz okozta veszteség pedig 15 milliárd forint.
Az árvíz általi veszélyeztetettség mérséklése az agrárgazdálkodásban többféleképpen is lehetséges – áll a NAK szakértői írásában. Ilyen a víz területen való tartása tározókkal és csatornákkal, valamint a talajvízháztartás javítása a víz beszivárogtatásával.
Nagyvízi mederben a termőföld más célú hasznosításának megvalósítása, a művelési ág megváltoztatása nem gyakorolhat negatív hatást, és nem akadályozhatja az árvíz vagy a jég biztonságos elvonulását. A szabályozás szerint az elsődleges levezető sávban csak egyedi előírás szerint történhet a termőföld művelése, a másodlagos levezető sávban – ahol az adott terület jelentős mértékben részt vesz a víz levezetésében – gyep, legelő, szántó, ritkított erdő fenntartása engedélyezhető, az időszakosan elöntött területeken pedig már erdő is telepíthető, azonban az aljnövényzetet rendszeresen el kell távolítani.
A Vidékfejlesztési programban több pályázati felhívás is támogatja vagy támogatta a víz területen való tartását, a talajok vízháztartásának javítását. Az egyik ilyen az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG), amelyben a talajok, felszíni és felszín alatti vizek védelmét szolgáló beruházásokra magasabb támogatási intenzitással lehetett pályázni – ez közvetett módon hozzájárul az árvíz-veszélyeztetettség mérsékléséhez. Vízvédelmi nem termelő beruházások között lehetett támogatást kérni vízvisszatartás fejlesztésére és part menti vízvédelmi pufferzóna kialakítására. Ezeken túl pedig a víztározási lehetőségek megteremtését hivatott támogatni a még nyitva lévő mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére szóló felhívás.
Hosszú távon olyan komplex, integrált rendszerekben kell gondolkodni, amelyek nem a víz mihamarabbi el- és levezetését biztosítják, hanem a vízmegtartást segítik elő. Olyan cselekvési tervre van szükség, amely országosan vízgyűjtő kistérségekben, területspecifikusan ismerteti a szükséges beavatkozási intézkedéseket, figyelembe véve a terület árvíz-, belvíz- és aszályérzékenységét, a vizek állapotát, mindezt termőhely-specifikus növénytermesztési ajánlásokkal, megtérülési számításokkal kiegészítve.
Az összes termőterület
30
százalékán van árvízkockázat
Az árvízzel veszélyeztetett területek átfedést mutatnak a belvizes és az aszályos területekkel
