A Brexit is hatással lehet az európai gazdaságra, és ez már az előző év második felében megmutatkozott: több hazai vállalatnál csökkentették a termelést vagy elbocsátásokat jelentettek be.
Ennek következtében hirtelen megugrott a fiatal munkanélküliek száma.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 15–24 éves munkanélküliek száma egy év alatt, a negyedik negyedévre 40 ezerre nőtt.
A munkanélküliek több mint egynegyede ebből a korcsoportból került ki.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint tavaly decemberben 38 600 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 9,8 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az álláskeresők 8,2 százaléka, valamivel több, mint 19 ezren pályakezdők voltak.
A munkaerőpiacon kettős dinamika érzékelhető idén – mondta Barathi Tamás, a Colibri HR Solutions tulajdonosa. Hozzátette: egyrészt vannak olyan területek és vállalatok, amelyekre nem, vagy csak kevéssé hatnak a válság előszeleként fellépő, az óvatosságot előtérbe helyező intézkedések.
Ilyen szektorok a szolgáltató központok (SSC-k, BSC-k), a pénzügyi szektor, a különféle tanácsadói cégek (bank, biztosítás, adó), a és az IT-cégek, továbbá az éppen betelepülő, zömében termelővállalatok, amelyek az aktuális bővülési vagy növekedési célok miatt folyamatos toborzási kihívásokkal fognak szembesülni az idei évben.
Másrészt az óvatossági intézkedéseket bevezető termelőcégeknél – főként az autóipari beszállítóknál – a folyamatos növekedést vagy a fluktuációból eredő munkaerőhiány pótlását felváltja a létszámstop. A vállalatok célja a legjobb munkaerő megtartása és a minőségi munkavégzés elősegítése lesz. Ebből fakadóan megtartást segítő célzattal szervezet-, belsőkommunikáció- és hatékonyságfejlesztésekre lesz szükség.
Az idén inkább stagnálás várható a béreknél.
Nem szezonális dologról van szó, hanem ismétlődő trendekről, főleg a kékgalléros munkaerőt igénylő pozíciókban kevésbé prognosztizálható betervezett bértárgyalás – mondta Csaposs Noémi, a Select Humánerőforrás Kft. ügyvezető igazgatója. Szakemberek szerint a munkáltatói oldal kezdi behozni a hosszú éveken keresztül húzódó lemaradását a bérek tekintetében, persze a munkavállalók igénye a munkaadó által kínált bérnél 10-20 százalékkal magasabb.
Egyes szektorokban azonban folytatódnak az elmúlt években megkezdett bérfejlesztési törekvések. Azok a vállalatok tudnak majd nyertesként kikerülni, amelyek a nettó béremelés mellett teljesíteni tudják a munkavállalók számára fontos, alapvető követeléseket, segítik az új dolgozók integrációját, a folyamatos képzéseket, valamint megnő a munkabéren kívüli juttatások és a közösségek szerepe – mondta Barathi Tamás, és hozzátette, fókuszba kerülhet az alulról kiemelt középvezetők képzése is.
Ma a legnagyobb munkaerőhiány a gyártás és a termelés, az építőipar, a különböző szakmunkák, a szezonális vendéglátóipar, az egészségügy, valamint a kiskereskedelem területén látható
– hangsúlyozta Ficza János. A legnehezebb helyzetben a műszaki cikkek gyártásával, forgalmazásával és szervizelésével foglalkozó cégek lehetnek. Egyetlen mentőöv számukra az lehet, ha átképezik a más területről érkező munkavállalókat.
A globálissá nőtt versenyhelyzet miatt a vállalatok gyakran nem tudják megfizetni a magasabb béreket a magyar munkaerőpiacon – tette hozzá Csaposs Noémi. Fontos, hogy a munkavállalók is reálisan lássák a piaci környezetüket, piacképes tudás megszerzésére törekedjenek, és a megfelelő kompetenciák birtokában jobb esélyeket teremthessenek maguknak.
