Élénkítheti a fogyasztást a húsok jelölése

Szerdától hatályos az agrárminiszter tavaly novemberben megjelent rendelete, amely előírja, hogy a nem előrecsomagolt friss vagy hűtött sertéshús (a darált hús és a nyesedék kivételével) végső fogyasztónak történő értékesítésekor a származási országot jól láthatóan jelölni kell az eladás helyén. A rendelet szerint a 200 négyzetméteresnél nagyobb alapterületű üzletekben a származási ország zászlaját is fel kell tüntetni.

Az előrecsomagolt húsoknál már előírás az eredet feltüntetése, a fogyasztók pontos tájékoztatását pedig elősegíti, hogy ezentúl a friss tőkehúsok polcain is jelzik a származást – mondta a Világgazdaságnak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. A vásárlóknak ugyanis van egy prekoncepciójuk, amely szerint amit friss tőkehúsként vásárolnak, az biztosan magyar. Az előrecsomagolt húsok esetében az tapasztalható, hogy egyre több magyar termék jelenik meg a kiskereskedelmi láncok polcain – jelezte Éder Tamás. Ez részben fakadhat a jelölésből, de abból is, hogy a magyar szereplők, ha későn is, de ráébredtek, hogy ebben a piaci szegmensben is fejleszteniük kell. Amit meg is tettek, és beállították azokat a csomagolókat, amelyek megfelelő minőségben és viszonylag nagy mennyiségben képesek a kiskereskedelmi láncokat ellátni. Ettől függetlenül a mai napig találhatók a hazai kínálatban külföldről származó csomagolt húsok is.

A kérdés az, hogy a lédig tőkehúsok esetében is növelheti-e a hazai fogyasztást a jelölés. A húsiparosok bíznak ebben, de a mostani forgalomról csak hozzávetőlegesek az adatok. Éder Tamás szerint a sertéshús importja évente mintegy 170 ezer tonna, ami figyelembe véve, hogy a teljes magyar termelés 310 ezer tonna körüli, jelentősnek mondható. Eközben több mint 130 ezer tonna húst exportálnak. Az ugyanakkor nem tudható, hogy az importból mennyi kerül gyártási alapanyagként a feldolgozókhoz, és mennyi tőkehúsként a kiskereskedelembe – jegyezte meg az elnök.

A vágóhidaknak és húsfeldolgozóknak eddig is tudniuk kellett, hogy honnan származik az alapanyag, ezt az információt most már a kereskedőknek is át kell adniuk. Származási helyként akkor lehet majd Magyarországot feltüntetni, ha az állat itt született, nevelkedett, és itt is vágták le. Miután viszonylag sok malac érkezik az országba, sokszor előfordul majd, hogy csak a tartási és a vágási hely lehet Magyarország, a húsként importált árunál pedig egyértelmű a helyzet.

A vásárlók egyre nagyobb hányada figyel arra, hogy milyen származású élelmiszert vásárol, de átfogó statisztika nincs arról, hogy például a csomagolt húsoknál hogyan hatott a származási hely feltüntetése – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Nyilván minden ország jól felfogott érdeke, hogy a saját termelőit segítse, ebben teljes az egyetértés, de hogy ennek a rendeletnek mennyi lesz majd a mérhető haszna, az később derül ki. A jogszabály betartása a kereskedőknek többletfeladatot és többletköltséget jelent, de hogy mennyit, arról még szintén nincs adat.

A Világgazdaság értesülései szerint a jogszabály előkészítésekor még az volt a megállapodás, hogy az új szabályok a lédig baromfihúsokra is vonatkoznak majd, most azonban a baromfisokat is meglepetésként érte, hogy ez nem így van. Ettől függetlenül bíznak abban, hogy – az uniós előírásokkal harmonizálva – hamarosan a baromfi is bekerül a rendelet hatálya alá.