Fontosak lennének a beruházások

Trendszerű-e a megye lemaradása, amelyet a statisztikai adatok is tükröznek?

Sajnos trendszerű. A rendszerváltás után Baranya és Békés volt az a két megye, amely nagyon súlyos gazdasági visszaesést szenvedett el. Baranya azóta talán kicsit javított a helyzetén. Az utóbbi években az ország fejlődésével párhuzamosan Békésben is javult a teljesítmény, de ez nem volt elég a felzárkózáshoz. A munkanélküliség leszorításában élen jártunk: a harmadik negyedéves 6,9 százalékos munkanélküliségi adat meglepetés számomra, hiszen a második negyedévben a szám csak 4,4 százalék volt. Nem tudjuk egyelőre az okát, egyszeri és átmeneti tényezőre gondolunk, és valószínűleg vissza fog állni a korábbi trend. A közigazgatási és a fizikai munkahelyek megszűnése okozhatott csökkenő foglalkoztatást, de országos viszonylatban ezen a téren nincsen nagyobb lemaradásunk. A nagy cégeknél kedvező folyamatokat látunk, de kevés a nagyvállalat: csak tizenkét, 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató cégünk van, ezeknél folyamatosan nő a dolgozók száma.

Békés gazdasága hagyományosan a mezőgazdaságra épít. Az egyéni vállalkozások nagy számban a mezőgazdaságban működnek, jellemzően egy-két embert foglalkoztatnak. Az utóbbi években a számuk nőtt, döntően a mezőgazdaságban és az ingatlanügyekben. Jó részük kényszervállalkozó. Békés már a rendszerváltozást követően leszakadt, több iparág leépült, elsősorban az élelmiszeripar. A szektort kontroll nélkül privatizálták, jórészt külföldiek vásároltak tulajdont, szándékuk a piacszerzés volt: a helyi vállalatokat leépítették.

Szerencsére voltak sikeres tulajdonszerzések: a húzó cégek közül említhetnénk az autó­iparban az orosházai Linamart, a békéscsabai Csaba Metált vagy az élelmiszeriparban a szarvasi Gallicoopot. Nagyon fontos lenne visszaszerezni az élelmiszeripar régi fényét, de kellenének a beruházások. A befektetők száma és a befektetések összege azonban alacsony: ez utóbbi az országos átlag 10 százaléka. Az élelmiszeriparban erős lehet az export, ez jelentheti a kitörési pontot. Ami a foglalkoztatást illeti: folynak a technológiai fejlesztések, és a mezőgazdaság emiatt egyre kevesebb embernek ad munkát.

A határ menti helyzet nem segít?

A turizmusban látszik élénkülés, ez egy fontos ágazat, de az országos átlagot nem éri el. Korábban voltak munkaerőmozgások is a magyar–román határon keresztül, de ez visszaesett. Nincsenek már nagyobb kereseti különbségek a határ két oldalán, és itt is, ott is szakemberhiány van. A turizmusban egyébként a románok hozzák a legtöbb vendégéjszakát: a részesedésük már több mint 40 százalék, és a számuk évről évre növekszik.

A teljes interjút a Világgazdaság hétfői számában olvashatja