Fontosak lennének a beruházások

Trendszerű-e a megye lemaradása, amelyet a statisztikai adatok is tükröznek?

Sajnos trendszerű. A rendszerváltás után Baranya és Békés volt az a két megye, amely nagyon súlyos gazdasági visszaesést szenvedett el. Baranya azóta talán kicsit javított a helyzetén. Az utóbbi években az ország fejlődésével párhuzamosan Békésben is javult a teljesítmény, de ez nem volt elég a felzárkózáshoz. A munkanélküliség leszorításában élen jártunk: a harmadik negyedéves 6,9 százalékos munkanélküliségi adat meglepetés számomra, hiszen a második negyedévben a szám csak 4,4 százalék volt. Nem tudjuk egyelőre az okát, egyszeri és átmeneti tényezőre gondolunk, és valószínűleg vissza fog állni a korábbi trend. A közigazgatási és a fizikai munkahelyek megszűnése okozhatott csökkenő foglalkoztatást, de országos viszonylatban ezen a téren nincsen nagyobb lemaradásunk. A nagy cégeknél kedvező folyamatokat látunk, de kevés a nagyvállalat: csak tizenkét, 250-nél

több alkalmazottat foglalkoztató cégünk van, ezeknél folyamatosan nő a dolgozók száma.

Békés gazdasága hagyományosan a mezőgazdaságra épít. Az egyéni vállalkozások nagy számban a mezőgazdaságban működnek, jellemzően egy-két embert foglalkoztatnak. Az utóbbi években a számuk nőtt, döntően a mezőgazdaságban és az ingatlanügyekben. Jó részük kényszervállalkozó. Békés már a rendszerváltozást követően leszakadt, több iparág leépült, elsősorban az élelmiszeripar. A szektort kontroll nélkül privatizálták, jórészt külföldiek vásároltak tulajdont, szándékuk a piacszerzés volt: a helyi vállalatokat leépítették. Szerencsére voltak sikeres tulajdonszerzések: a húzó cégek közül említhetnénk az autó­iparban az orosházai Linamart, a békéscsabai Csaba Metált vagy az élelmiszeriparban a szarvasi Gallicoopot. Nagyon fontos lenne visszaszerezni az élelmiszeripar régi fényét, de kellenének a beruházások. A befektetők száma és a befektetések összege azonban alacsony: ez utóbbi az országos átlag 10 százaléka. Az élelmiszeriparban erős lehet az export, ez jelentheti a kitörési pontot. Ami a foglalkoztatást illeti: folynak a technológiai fejlesztések, és a mezőgazdaság emiatt egyre kevesebb embernek ad munkát.

A határ menti helyzet nem segít?

A turizmusban látszik élénkülés, ez egy fontos ágazat, de az országos átlagot nem éri el. Korábban voltak munkaerőmozgások is a magyar–román határon keresztül, de ez visszaesett. Nincsenek már nagyobb kereseti különbségek a határ két oldalán, és itt is, ott is szakemberhiány van. A turizmusban egyébként a románok hozzák a legtöbb vendégéjszakát: a részesedésük már több mint 40 százalék, és a számuk évről évre növekszik. A magyar–román gazdasági kapcsolatok folyamatosan erősödnek, ebben a megye is jól áll, de sokkal nagyobb reményeink voltak. Számítottunk arra, hogy a schengeni határ kitolódik, helyreáll a Trianon előtti átjárhatóság, közlekedés, kommunikáció. Lett is több határátkelő, az infrastruktúra kiépült, csak épp nem működik, mert a schengeni határ még mindig itt van. A közlekedési kapcsolat javítása a két ország közt hozhat javulást.

A megyében sokkal gyorsabban fogy a népesség, mint másutt.

Békés lakossága az átlagnál is magasabb korú. Évente kétszer annyi ember hal meg, mint ahányan születnek, az éves népességfogyás három-négyezer ember. A rendszerváltozás idején több mint 400 ezer lakója volt a megyének, ma a számuk 330 ezer körüli, ehhez a természetes fogyás mellett hozzájárul az elvándorlás is. Talán ez megállt, ami kedvező. A jó természeti adottságok és az olcsó munkaerő – amellyel a megye rendelkezik – ma már nem a versenyképesség záloga. Több tudásra, tőkére, innovációra van szükségünk.

Melyek lehetnek a kitörési pontok?

Az innovációalapú fejlesztés vezet a versenyképességhez és a szakemberek megtartásához. A havi bruttó keresetben csaknem százezer forint Békés elmaradása az országos szinthez képest, és csökken a felsőfokú szakképzettségűek aránya. A foglalkoztatottság kétségkívül növelhető volna, a kérdés, van-e igény és lehetőség a modernizációra. Az infrastruktúra elmaradottsága a hátráltató tényezők között volt. Ez a vasúti fejlesztésnek köszönhetően változóban van, és javulást fog hozni az M44-es út új szakasza is.

Baranyában kitörési pontként emlegetik az oktatást, de Pécsett ott az ország legrégebbi egyeteme. Mi a helyzet Békésben?

Eredményesen működik a szakképzési rendszerünk, de nem állunk jól a felsőfokú képzés terén. Békési székhelyű, meghatározó egyetemünk nincsen az orosházi székhelyű Kodolányi János Egyetem kivételével (de nekik a megyén kívüli képzésük a meghatározó). Nincs olyan nagy hagyományú felsőfokú képzési centrumunk, amely a megye szellemi központja lehetne. Vannak ígéretes szakmai képzési kezdeményezések, például Békéscsabán, a nyomdaiparban kormányzati segítséggel tudás- és képzőközpont épül ki, és a formálódó mérnökképzés is jókora húzóerő lehetne.

Az elnök szerint az olcsó munkaerő már nem a versenyképesség záloga. Több tudásra, tőkére, innovációra van szükség