Munkaerőpiaci fordulatra az idén nem lehet számítani, ugyanis egyfajta korrekció és stagnálás látszik a területen. A szakemberhiányt főként a termelő és gyártó szektor, a feldolgozóipar, a logisztika, az egészségügy, az informatika, valamint az oktatás érezheti meg – mondta a Világgazdaságnak Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója. Szerinte,
míg két-három évvel ezelőtt inkább a nagyvállalatokat sújtotta a hiány, mára a kis- és középvállalkozásoknál is megnőtt a betöltetlen álláshelyek száma, amivel a munkaerő-probléma általánossá vált Magyarországon.
A szakemberhiányban leginkább érintett szektorok köre már két-három évvel ezelőtt is az ideihez hasonlóan alakult, de akkor egyetlen állásra tíz jelentkező érkezett, manapság viszont előfordul, hogy tíz állásra jelentkezik egy ember – magyarázta a szakember.
Tavaly sokszor lehetett hallani, hogy a munkaerő-deficit főként a technikai és műszaki területeket érinti, amit az autóipar teljesítményének globális visszaesése, a Brexit körüli bizonytalanság, illetve az Amerika és Kína között zajló kereskedelmi háború súlyosbított.
Egyes piaci hírek szerint az IT-terület munkaerőhiánya kezd csillapodni, ám a Reed Specialist Recruitment Hungary munkaerő-közvetítő ezt nem tapasztalja
– közölte lapunkkal Cséke Rita, a londoni székhelyű cég magyar leányvállalatának igazgatója. Szerinte
továbbra is hatalmas igény és keresletet mutatkozik a tapasztalt szakemberek, például a több nyelven beszélő ügyfélszolgálatos kollégák, az üzleti vagy a könyvelő és pénzügyi folyamatokat támogató szakemberek iránt.
A tudást a cégek hajlandók is megfizetni, a bérek területén viszont vegyes a kép, előfordulnak kiugró szegmensek.
Béremelések szinte minden területen előfordultak az elmúlt időszakban, a mértékük átlagosan 8-12 százalékot ért el
– hangsúlyozta Juhász Csongor.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja!