A cégalapítási kedv terén kétségtelenül hullámhegynek tekinthető az elmúlt év, de árnyalja a képet, hogy az egyszerűsített vállalkozói közismertebb nevén az eva kivezetése 10-15 ezer céget biztosan érint – mondta a Világgazdaságnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Hozzátette, hogy a rendszerből kieső evások jókora része nem aktív tagja a versenyszférának, sok esetben csak bejegyzett, de ténylegesen nem működő vállalkozások tűnnek el a süllyesztőben, amelyeket a tulajdonosaik egy ideje már a sorsukra hagytak.
Emellett a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a is torzítja a számokat az MKIK elnöke szerint, hiszen legalább 50-100 ezer katás tartalmilag nem felel meg a vállalkozói létnek, mégis ezt az adózási módot választotta, mert ez a legolcsóbb. Viszonyításképp az Opten adatai szerint tavaly több mint 29 ezer cégalapítást tett közzé a cégbíróság – az elmúlt öt év legmagasabb érté-
két –, miközben csaknem 35 ezer cégtörlést jelzett. A cégek száma tehát összességében csökken, de többségében a céginformációs szolgáltató szerint is az alvó vállalkozások szűnnek meg.
A rendszerváltás óta valamennyi kormánynak megvolt a maga kkv-stratégiája. Parragh László szerint arra a kérdésre csak évek múltán lehet majd választ adni, hogy a mostani eléri-e a kívánt célt. Mindenesetre biztató, hogy a vállalkozói működéshez kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése, az adóadminisztráció egyszerűsítése áll a fókuszban, de fontos eleme a kkv-k finanszírozáshoz jutása, valamint az innovációs és digitális teljesítmény erősítése is.
A hazai kkv-szektor tagjainak a versenyképesség növelésére kell koncentrálniuk 2020-ban – húzta alá Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke. A korlátlan és olcsó munkaerő kora már a múlt, mivel az emberi erőforrás egyre drágábban és korlátozottan érhető el, tehát hatékonyabban kell termelni. Essősy Zsombor szerint nem elég az eszközöket, a gépeket modernizálni, hiszen van arra példa, hogy ugyanazzal a technológiai háttérrel Ausztriában elég ötven dolgozó, míg Magyarországon százra van szükség. Azaz legalább akkora hangsúlyt kell helyezni az oktatásra, a képzésre, ha úgy tetszik, az embereknek fel kell nőniük a gépekhez.
Mivel a magyar gazdaság autóipari függése immár adottság, azok a hazai kis- és középvállalkozások lehetnek vagy maradhatnak autóipari beszállítók, amelyek alacsonyan tudják tartani a költségeiket, és a termelésükbe mielőbb beépítik az innovatív megoldásokat. A céges beruházási szándékhoz párosuló pályázatokról Essősy Zsombor azt mondta: 2020 a felkészülés éve. A várhatóan 2021 elején megjelenő felhívásokon a vállalkozások számos kombinált hiteltermék közül választhatnak, a korábbi változatoktól eltérően azonban a felvett kölcsön bizonyos árbevétel-növelési és foglalkoztatási mutatók alapján vissza nem térítendő támogatássá válhat. Az új pályázatok fő kedvezményezettjei a technológia- és tudásintenzív vállalkozások lesznek, várhatóan a humántőke fejlesztése, az oktatás és a képzés is még hangsúlyosabb lesz – tette hozzá az elnök.
