A következő egy-két hétben – de a bérszámfejtés miatt legkésőbb január 20-ig – meg kell állapodni a bérekről azoknál a nagy áruházláncoknál, amelyek a hagyományos január–decemberi üzleti év szerint működnek – közölte a Világgazdasággal Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Kifejtette, hogy nem segítette a gyors megállapodást egyik bolthálózatnál sem, hogy csak az év végén dőlt el: a és a garantált bérminimum 8-8 százalékos emelkedése marad érvényben, vagyis az idei minimálbér 161 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 210 600 forint – tehát nem írják felül a hatéves bérmegállapodásban foglaltakat. A tárgyalások tétje ezek után az, hogy a láncok az utóbbinál mennyivel kínálnak többet a legalacsonyabb fizetési kategóriában. A KASZ elnöke jelezte, hogy eddig csak egy aláírt bérmegállapodásuk van, méghozzá a barkácsláncok között piacvezető OBI-nál. A héten azonban több élelmiszer-kiskereskedelmi láncnál is bértárgyalás lesz, köztük az Auchannál
és a SPAR-nál. Karsai Zoltán szerint ideális esetben akár két fordulóban is egyezségre lehet jutni, de az is jó eredménynek tekinthető, ha a harmadik tárgyaláson állapodnak meg a béremelésről. Sok múlik azon, hogyan sikerült a karácsonyi szezon az egyes munkáltatóknál, hiszen a negyedik negyedév iparági átlagban az éves árbevétel 30-35 százalékát is hozhatja.
A budapesti kiskereskedelmi bérek jellemzően bruttó 215 és 270 ezer forint között szóródnak, de aki a dolgozók legjavából akar válogatni, annak legalább 295 ezer forintos bérben érdemes gondolkodnia Karsai Zoltán szerint. Nincs szó arról, hogy ennél kevesebbért ne lehetne embert találni a fővárosban, de a munkáltatónak sem mindegy, hogy egy kereskedelmi tapasztalattal rendelkező munkatárssal bővít-e, vagy egy korábbi bányásszal, esetleg hűtőgépszerelővel. Aki tehát a csaknem 300 ezres bruttó bért is megadja a pénztárosoknak és az árufeltöltőknek, az garantáltan vonzó munkáltatónak számít. Lehet, hogy ennyi sem elég ahhoz, hogy a kollégákat átcsábítsák a diszkontoktól, az Alditól vagy a Lidltől, de lényegében bárhonnan máshonnan jó eséllyel szipkázhatnak el munkaerőt. A nyugat-dunántúli bérezési feltételek megütik a budapestiek szintjét, mert aki munkát keres, könnyen Ausztria felé veheti az irányt. Az országos átlag fölötti bérekhez ráadásul már a toborzás fázisában pluszpénz járhat.
Bár néhány vállalattal már október eleje óta tárgyal a KASZ, a jelek szerint hiábavaló volt a sietség. Az érdekképviselet előzetesen 10–19 százalékos emelést tűzött ki célul, ennyivel a kezdő bérek akár a bruttó 231–278 ezer forintot is elérhetik. Az, hogy e tervek reálisak voltak-e, a következő hetekben dőlhet el. Egyelőre azonban egyre nagyobb a szakadék a munkáltatók között. Egyes áruházláncok a 8 százalékos emelést is alig tudják kigazdálkodni, mások viszont akár a 13-15 százalékot is hajlandók megadni. A szakszervezetek minden üzletláncnál mérlegelemzés alapján dolgoznak: megnézik, hogy a kitűzött árbevételi cél mennyiben teljesült, és azt is, hogy a forgalom mekkora hányadát vitte el a munkaerőköltség. Értelemszerűen azok a cégek beszélnek 5-6 százalékos béremelésről a minimális 8 százalék helyett, amelyek a vártnál szerényebb értékesítési adatokkal szembesültek.
Garantáltan vonzó az a munkáltató, amelyik megadja a csaknem 300 ezres bruttó bért a pénztárosoknak és az árufeltöltőknek
