Nincs lépéskényszerben a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkor sem kerül lépéskényszerbe, ha az Európai Központi Bank (EKB) a mostani, 2 százalékos inflációs célját alacsonyabb szinten határozza meg – mondta a Világgazdaság kérdésére Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője. Az EKB közgazdászai azon dolgoznak, hogy felülvizsgálják az inflációs célkövetés rendszerét, ezen belül a fogyasztói árindex mérése, illetve az inflációs cél szintje kaphat nagyobb figyelmet a szakértői revízió során. Tardos Gergely hangsúlyozta: ha az inflációs cél leszállításával a fogyasztói árindex eléri a kívánt szintet, akkor azt kamatemelés követheti, erre pedig lehetséges, hogy az MNB-nek is reagálnia kell a feltételek szigorításával. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az EKB kamatemelése most kifejezetten kontraproduktív lenne, mivel az eurózóna gyenge növekedését tovább hűtené a jegybanki szigorítás.

„Alapvetően nehezen elképzelhető, hogy az EKB egyik napról a másikra egyszer csak alacsonyabb inflációs célt határoz meg” – fejtette ki. Arra viszont van esély, hogy a mostani, kemény célkövetést felpuhítják, így az rugalmasabb és szimmetrikus lenne. A 2 szá­-

zalékos célt most alulról kellene megközelítenie az inflációnak, ehelyett 2 százalék körüli követést vezethetnek be. Probléma, hogy az EKB már évek óta nem képes megközelíteni a célt, amit valószínűleg az infláció mérésének reformjával próbálhatnak orvosolni, majd az új módszertanhoz igazíthatják a küszöböt is. Ebben az esetben az MNB-nek (és vele együtt az összes uniós jegybanknak) az új módszertanhoz kellene igazodnia, és ezzel együtt nem kizárt, hogy a mostani, 3 százalékos célt is ehhez kell alakítani. Alapvetően a két inflációs cél közötti különbözet a meghatározó, nem a nominális szintjük, ezzel biztosítható a központi bankok első számú feladata, az árstabilitás. Virovácz Péter hozzátette: ha lejjebb kerülne az európai inflációs cél, az kellemetlen lenne az MNB-nek, amely tulajdonképpen e körüli inflációt ért el az elmúlt években.

„Hosszabb – öt-tíz éves – távlatban nem kizárt, hogy az EKB a szakmai felülvizsgálat után az inflációscél-követés eltörlése mellett teszi le a voksát, különösen akkor, ha a következő években is fennmarad a rendkívül alacsony kamatkörnyezet” – hangsúlyozta az ING Bank szakértője. Az elmúlt évtizedekben a fogyasztói árindex volt az árstabilitás mérésének középpontjában, ám mostanra más hatások szerepe is jelentősen megnőtt. Az elemző szerint a társadalmi egyenlőtlenségek, a klímavédelem és a gazdaság helyzete is a jegybanki döntéshozatalt befolyásoló tényezővé válhat a jövőben.

Az idei első kamatdöntő ülésen várhatóan nem változtat az MNB a laza monetáris feltételeken, annak ellenére, hogy a fogyasztói árindex decemberben elérte a jegybanki cél toleranciasávjának tetejét, a 4 szá­-

zalékot. A kivárást több tényező indokolhatja: egyrészt a maginflációs mutatók enyhültek decemberben, másrészt az olajárak hatása várhatóan kiárazódik az év folyamán a bázisból. Az sem elhanyagolható, hogy az MNB adatvezérelt üzemmódja a friss makropályák ismeretében lehet effektív, így legközelebb a március végi inflációs jelentéssel jöhet számottevő beavatkozás.