Brüsszel a 2014–2020-as uniós ciklusban a Magyarország rendelkezésére álló források 43 százalékát már átutalta, a múlt év végi részeredményekhez képest januárban 187 millió euróval, azaz mintegy 46 milliárd forinttal kúszott feljebb a számláló – derült ki az Európai Bizottság adataiból. Az évtized végéig tartó hétéves időszakban Magyarország 29,64 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,63 milliárd a nemzeti önrész, az pedig 25,01 milliárd eurót ad. A bizottság a rá eső részből eddig 10,83 milliárd eurót folyósított, ami 3658 milliárd forintnak felel meg. Ezen a téren a forint tartós gyengülése ráadásul növeli is Magyarország mozgásterét, hiszen Brüsszel euróban fizeti a támogatást, az árfolyamot pedig évekkel ezelőtt még 300 forint körül hirdették ki. A teljes forráskerethez képest csekély összegű januári átutalás azért sem becsülendő le, mert az év eleje hagyományosan csendes időszak a fejlesztéspolitikában, különösen az első hónap.
Bár az Európai Unió a január 31-i Brexit után már csak 27 tagú, az Európai Bizottság adatbázisa Nagy-Britanniával is számol a briteket érintő fejlesztési programok kifutása miatt. Ez azért is lényeges, mert a forráslehívási rangsorban Magyarország épp a szigetországiakkal áll holtversenyben a 12. helyen, 43 százalékkal, miközben az uniós átlag éppen csak eléri a 40 százalékot. A listából kirajzolódik, hogy mely országban milyen stádiumban járnak az uniós forrásból megvalósuló beruházások, fejlesztések, hiszen a kezdeti előlegek után az Európai Bizottság már csak teljesítésalapú számlákat kiegyenlítve indít átutalást. Ezen a téren egyébként Finnország (66 százalék), Írország (61) és Luxemburg (57) viszi a prímet.
Az EU-hoz 2004-ben csatlakozó országokra szűkítve a kört, az látszik, hogy Észtország (49 százalék), Ciprus (49) és Lettország (44) előrébb jár, mint Magyarország, viszont megelőzzük Lengyelországot (42), Litvániát (41), Szlovéniát (40), Csehországot (40), Máltát (35) és Szlovákiát (29) is. Ha azonban a támogatások odaítélését vesszük alapul, Magyarország fölényesen az unió éllovasa a 110 százalékos mutatóval. Ez úgy lehetséges, hogy a kormány az előzetesen megállapított uniós társfinanszírozású keret 10 százalékos állami kiegészítéséről döntött. A képzeletbeli dobogóra Írország (97) és Málta (96) kapaszkodott még fel.
Mivel továbbra is tetemes a különbség Magyarországon az uniós források állami megelőlegezése és utólagos brüsszeli ellentételezése között, kulcsfontosságú az államháztartási hiány kordában tartása. Ez az adatok tükrében eddig nem is okoz gondot, hiszen a költségvetési bevételek 2019-ben jobban nőttek a kiadásoknál. Míg uniós bevételből 1468,6 milliárd forintot könyvelhetett el a büdzsé, a projektek összkiadásai 1556,8 milliárd forintot értek el tavaly.
