A kormány nyolcpontos klíma- és természetvédelmi akcióterve a mintegy ezeroldalas klíma- és energiastratégia azon fő elemeit emeli ki, amelyek egyaránt segítik a károsanyag-kibocsátás csökkentését, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a környezet megóvását – ismertette Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A program egésze megcélozza, hogy Magyarország 2040-re teljesen szén-dioxid-semleges legyen, ám ez mintegy 50 ezermilliárd, 2030-ig pedig 14 ezermilliárd forintba fog kerülni. Ezt a pénzt azonban döntően azoknak az országoknak, vállalkozásoknak kell összeadniuk, amelyek a szennyezésért felelnek.
„Meg szeretnénk tisztítani az országot” – jelentette ki Palkovics László a klímacsomag első elemének magyarázataként. Az illegális hulladéklerakók felszámolásának felügyeletére és az ehhez kapcsolódó logisztikai és műszaki feladatok megtervezésére júliustól létrejön a hulladékgazdálkodási hatóság. Az eltávolítandó mennyiségről csak becslések vannak, de irányadó, hogy a Magyar Közút Zrt. évi másfél milliárd forintos kiadás mellett 12,5 ezer tonna hulladékot gyűjt össze, a MÁV tavaly 300 millióból ötven helyszínen takarított el 2,2 ezer tonnányi szemetet, tavaly pedig a hazai települések 550 millió forint állami támogatással 22 ezer tonna illegálisan lerakott hulladéktól szabadultak meg. Másodikként tilos lesz egyszer használatos műanyagokat forgalmazni. A kormány illetékesei már tárgyalnak az érintett gyártókkal, hogy azok hogyan tudnának áttérni a környezetet nem terhelő eszközök előállítására, amihez támogatást is kaphatnak. A kormány a tiltással az uniós feladatának is eleget tesz, de egy évvel korábban, mint az kötelező lenne. Harmadik pontként el kell távolítani a folyókban felhalmozódott hulladékot. Erre már indult egy kísérleti projekt, de a munkát egyrészt általánossá kell tenni, másrészt a költségeit azokkal az országokkal kell megtéríttetni, amelyekből a hulladékok érkeznek.
A következő pontként új jogszabályokkal rá kell szorítani a Magyarországra települő multikat, hogy a gyártástechnológiájuk és a termékeik megfeleljenek a kor környezetvédelmi elvárásainak. Ezen elvárások természetesen vonatkoznak a hazai cégekre is, de mivel azok a méretükből és a hagyományaikból adódóan kisebb valószínűséggel rendelkeznek az érintett technológiákkal, első körben 32 milliárd forint kiemelt támogatáshoz juthatnak az energiatermelésük korszerűsítéséhez. „Készül egy tanulmány arról, hogy mekkora vállalati kört érint a jogszabály tervezett szigorítása. Egy korábbi felmérés szerint az országban előállított high-tech termékek aránya 70 százalék körüli” – válaszolt a Világgazdaságnak a miniszter. Ehhez hasonló mutatója Németországnak és Dániának van. Az is jó irány, hogy az itt megtelepedett multik az elmúlt harminc évben számottevő műszaki fejlesztéseket hajtottak végre, az újonnan érkezőkkel kötött támogatási megállapodások pedig eleve előírták a legmodernebb technológia alkalmazását. A mostani tervben tehát elsősorban a régebbi vállalatokról van szó. Környezetkímélővé kell tenni a Mátrai Erőmű termelését is. A létesítmény lignitblokkjai 2025-ben leállnak, de tartalékként 2029-ig megmarad egy, hiszen a lignit az egyetlen hazai, érdemi mennyiségben rendelkezésre álló energiahordozó. Az erőmű területén létesül majd egy gázüzemű erőmű, újabb naperőmű és egy szilárd hulladékot hasznosító blokk is. A beruházások – tervek szerint uniós – forrásairól folynak a tárgyalások. Az erőművet az állam meg fogja vásárolni, de a finanszírozás részleteiről még nincs döntés.
A kormány negyedikként vállalta, hogy minden újonnan született gyermek után legalább tíz fát kell ültetni. Ez évi nagyjából tízmillió fa, ami az erdészetek tervein felül számítandó. A fák helyének is láthatóan el kell különülniük a meglévő erdőterületektől. Az ötödik feladat a beépített napelem-kapacitások meghatszorozása tíz, majd ennek megduplázása további húsz év alatt. Így 2040-ben 12 ezer megawattnyi ilyen áramtermelő létesítmény lesz az országban. A mostaninál nagyobb arányban kell majd hasznosítani a geotermikus energiát és a biomasszát is, elsősorban a városi távfűtésben. Részben a paksi blokkok kapacitásbővítéssel járó pótlása, részben a naperőművek révén 2030-ra a hazai áramtermelés 90 százaléka válhat mentessé a szén-dioxid-kibocsátástól, de további műszaki fejlesztésekre is szükség lesz, például az energiatárolás terén és a hidrogéngazdaságra való átállás érdekében. Az évtized végéig legalább egymillió okos-fogyasztásmérőt kell telepíteni a háztartásokban, a végcél 4-4,5 millió eszköz felszerelése. Ennek költsége nem terheli a háztartásokat.
Hatodikként az állam támogatni kívánja a kisebb elektromos autók vásárlását, de még nem dőlt el, hogy mely árküszöb alatti járművek esetében legyen nagyobb a dotáció, amely ma egységesen másfél millió forint. Az országban 13-14 ezer zöld rendszámos autó fut, de csak egy részük tisztán elektromos. A miniszter szerint meg kell akadályozni, hogy Magyarországon újból üzembe lehessen helyezni egyes külföldről érkező, használt, például Euro 4-es motorú járműveket. Az e-töltő-hálózat tovább bővül, sőt várhatóan hidrogénüzemanyag-töltők is lesznek. Az állam a tömegközlekedésben csak új elektromos buszok beszerzéséhez ad majd támogatást. A kormány 2022-től kidolgozza annak a feltételrendszerét, hogy a 25 ezer fősnél nagyobb városokban csak elektromos buszok közlekedhessenek. A pénzügyi eszközök megteremtése érdekében megjelenik majd a Zöld Államkötvény, de még dolgoznak a feltételrendszerén.
