Újabb másfél éves mélypontra, a 2018-as devizaválság óta a leggyengébb szintre lökte a török líra dollárral szembeni keresztárfolyamát a háborús feszültség és a jegybank agresszív lazító ciklusa. A jegyzés már 2,5 százalékot gyengült január eleje óta, olyan szintekre ért, ami elemzők szerint már intervencióért kiált.
A hét végi gyengülési hullám közvetlen kiváltó okai a szíriai katonai események: úgy tűnik, hogy Ankara nyíltan beavatkozik a szír polgárháborúba. Recep Tayyip Erdogan államfő belengetett egy észak-szíriai katonai hadjáratot, a kurdok helyett ezúttal a damaszkuszi kormányzat ellen. A török államfő azt követeli, hogy a Bassár el-Aszádhoz hű kormányerők állítsák le a török határhoz közeli offenzívájukat, és így vegyék elejét a Törökország felé irányuló menekültáradatnak.
Hulusi Akar védelmi miniszter már be is jelentette, hogy Washington Patriot légvédelmi rendszerrel támogathatja Törökországot, ám azt kizárta, hogy szárazföldi erők is beavatkozzanak a török haderő oldalán. A tárcavezető azt is bejelentette, hogy hadrendbe állítják az oroszoktól vett Sz–400-as légvédelmi ütegeket, amelyek miatt korábban az Egyesült Államokkal volt diplomáciai konfliktusuk.
A piac vélhetően arra számít, hogy eldurvul a helyzet, különösen, mivel Damaszkusz mögött ott áll Moszkva katonai és diplomáciai támogatása. A határ menti villongás így akár egy alacsony intenzitású háborúvá is fajulhat, vagy Moszkva büntetőintézkedéseket hozhat Ankara ellen. A korábbi geopolitikai feszültségek, különösen az Egyesült Államokkal való szócsaták érzékenyen érintették a török eszközöket, a líra most is erőteljes gyengüléssel reagált a hírekre.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
