A következő öt évben az átlagbérek legalább 30 százalékos emelkedésére lehet számítani – közölte a Világgazdasággal Hamrák Viktor, a Trenkwalder Industrial Business Unit munkaerő-kölcsönző és -közvetítő cég vezetője. Az utóbbi időben tapasztalható dinamika ugyanakkor a világgazdasági folyamatok beszivárgása miatt várhatóan csillapodni fog. A szakember azután mondta ezt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétette a keresetekről szóló friss statisztikáját, amely szerint a bruttó átlagkereset tavaly novemberben elérte a 403 500
forintot, ami 13,9 százalékkal magasabb összeg az egy évvel korábbinál. A nettó átlagkereset 268 300 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 900 forint volt. A feldolgozóiparban 13,8, az építőiparban 13,2 százalékkal voltak magasabbak az átlagbérek, amelyek 444 ezer, illetve 302 ezer forinton álltak. A pénzügyi, biztosítási szférában 641 ezer forint volt a novemberi átlagkereset annak ellenére is, hogy mindössze 0,2 százalékos éves emelkedést mutattak ki.
Az elmúlt évek meredek bérnövekedésével leginkább a külföldi tulajdonú nagyvállalatok tudták tartani a lépést – mondta lapunknak Ficza János bérszakértő, a Workania szóvivője. A legalacsonyabb továbbra is a segédmunkások havi fizetése, ők mindössze bruttó 198 ezer forintos átlagbérre számíthatnak, de nincsenek sokkal kedvezőbb helyzetben az egészségügyben, az oktatásban vagy a szolgáltatások területén dolgozók sem. Ezzel szemben a technika és fejlesztés, az informatika, valamint a telekommunikáció területén átlagosan a havi bruttó 550-600 ezer forint is elérhető. Hamrák Viktor becslései szerint ugyanakkor nem az utóbbi munkákat végzők vannak többségben, a fizikai munkavállalók száma ugyanis eléri a 2,6 milliót. Átlagbérük mára meghaladja óránként az ezer forintot, de az egyes országrészek között továbbra is nagyok az eltérések. Míg a fizikai átlagórabérek Közép-Magyarországon 1600 forint közelében járnak, a Dunántúl gazdaságilag fejlettebb régióiban pedig 1400–1500 forint között mozognak, addig az Alföldön, Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon csak 1000–1200 forint között alakulnak – mondta a Trenkwalder cégvezetője.
A régiók közötti bérollót valószínűleg sohasem lehet majd összezárni, azaz a különbségek hosszabb távon is fennmaradnak. Ennek oka mindkét szakember szerint az, hogy az elmaradottabb bérszintű iparágak sokszor kevesebb hozzáadott értéket állítanak elő, vagy szűk piacon mozognak, ezáltal jóval kisebb a mozgásterük. Az egyetlen esélyük, ha megpróbálnak minél jelentősebb kutatás-fejlesztést és innovációt végrehajtani, és magasabb hozzáadott értéket teremtenek.
