Bár a koronavírus még nem érte el Magyarországot, a hazai cégek már most megelőző és óvatossági intézkedések sorával védekeznek a járvány hatásai ellen. Az azonban kevésbé tisztázott, hogy egy esetleges karantén elrendelésekor milyen tennivalójuk adódna, és hogy a munkavállalókra milyen jogok és kötelezettségek lennének érvényben. „Kifejezetten erre a korlátozásra vonatkozó rendelkezések a munka törvénykönyvében nem találhatók, vannak azonban olyan passzusok, amelyek hatósági intézkedésekre vonatkoznak” – közölte a Világgazdasággal Bodnár Lilla. A Bodnár Ügyvédi Iroda munkajogásza szerint a hatályos szabályok a munkavállalókat mentesíthetnék a rendelkezésre állás és a munkavégzési kötelezettségek alól abban az esetben, ha a karantént bíróság vagy hatóság rendelné el. Ekkor azonban a munkáltatónak munkadíjat nem kellene fizetnie. A jogszabály alapján a munkavállalók ezt csak úgy kerülhetnék el – és erre már a jogszabály lehetőséget is ad –, ha különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok (vis maior) miatt indokolt távollétre hivatkoznának. A vis maior helyzetek körül azonban könnyen alakulhatnak ki jogviták, amelyek gyakran elhúzódó, költséges folyamattá válnak. Teleki Lóránt, a BDO Legal munkatársa szerint a vis maiorra hivatkozó félnek mindig bizonyítania kell, hogy az jogszerűen történt, és a szerződésszegő féltől nem volt elvárható, hogy a kárt elhárítsa. Az eredményes hivatkozáshoz szükséges bizonyítottság foka azonban esetenként eltérő, ezért a körülményeket alapos vizsgálatnak kell alávetni. „Az eljárást segítheti, ha a felek a szerződésükben tisztázzák, hogy mi minősül ilyen helyzetnek. Kikötés lehet, ha az egyik fél vis maiorra való hivatkozásakor a másik fél egyoldalúan felmondhatja a szerződést, illetve ha az ilyen esetekre a felek felfüggesztik vagy megváltoztatják a szerződés bizonyos kötelezettségeinek teljesítését” – sorolta Teleki Lóránt. Hozzátette: az idén megkötött munkaszerződések alapján nehéz lesz erre hivatkozni, mivel januárban már számolni lehetett a koronavírus miatti problémákkal és fennakadásokkal.
A szakemberek egyaránt leszögezték, hogy a munkavállalóknak a fentiek ellenére több lehetőségük nyílik arra, hogy hozzájussanak az őket megillető munkabérhez. „Ilyenkor a felek megállapodhatnak a fizetés nélküli szabadságról, illetve a munkáltató szabadságot rendelhet el” – hívta fel a figyelmet Bodnár Lilla. Ez utóbbi csak akkor lehetséges, ha a munkáltató 15 nappal az elrendelést megelőzően értesítette arról a munkavállalóját. A dolgozók emellett dönthetnek úgy, hogy otthonról végzik el a munkájukat, illetve hogy betegállományba mennek. Bér ezekben az esetekben járna nekik. A legkézenfekvőbb ugyanakkor az, ha a dolgozó megállapodik a munkaadójával, hogy a feladatai alól való mentesülésekor a kiesett munkaidő alatt jár-e neki díjazás, és ha igen, akkor milyen összeg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.