A januári madárinfluenzás esetek miatt leölt 160 ezer különböző korú, ivarú pulyka már hatással lehet a piacra – mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója. Az érintett telepekre sokáig nem telepíthetnek állományt, és mivel a pulyka lassú forgású baromfi, ennek a kiesésnek vélhetően hatása lesz az éves pulykahús-kibocsátásra is. Mint ismert, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hétfőn feloldotta a magas patogenitású madárinfluenza januári megjelenése miatt elrendelt korlátozásokat Komárom-Esztergom és Hajdú Bihar megyében. A pulykapiacot éppen egy jó periódusában érte a – szerencsére csak lokális – járvány, hiszen a pulykahúsra elég élénk kereslet mutatkozott az elmúlt bő egy évben, ennek megfelelően az ára is jól alakult. A tavalyi vágóhídi adatok szerint a pulykavágás 3 százalékkal emelkedett, míg baromfifélékből összességében 1,8 százalékos volt a növekedés. Csorbai Attila szerint nehéz hirtelen pótolni a kiesett alapanyagot, és hogy mekkora lehet a kiesés mértéke, azt a fél év végén lehet majd látni. Bár igény van a termékre, mégis szűk a keresztmetszet, mert nem könnyű napos pulykát beszerezni. Ez bizonyos szempontból előnyös is, mert ily módon egy hirtelen állománynövekedéssel nem lehet letörni a stabil árakat.
A kellemes piaci kondíciók várhatóan fennmaradnak, de a pulykahús ára sem emelkedhet az égig, mert korlátot szab neki a csirkemell alacsonyabb ára. Az utóbbinál időszakos áremelő hatású lehet, hogy az uniós piacon nagy mennyiségű olcsó áruval – és vámmentes kvótával – megjelenő Ukrajnában is felütötte a fejét a madárinfluenza, ami miatt nem szállít csirkemellet az Európai Unióba. Mivel a kereskedelmi láncok hosszabb ártartásra kötelezik a beszállító feldolgozó- és vágóüzemeket, ennek egyelőre nincs érdemi hatása a piaci árakra. Várható az is, hogy Ukrajna megkapja a regionalizáció lehetőségét, és akkor újraindulhatnak a szállítások. Mivel az Ukrajnával kötött megállapodás éves vámmentes kvótamennyiséget határoz meg, félő, hogy például egy féléves pauza után a második fél évben a szokásos mennyiség kétszerese érkezik majd Ukrajnából. A dömping árletörő hatása ebben az esetben jóval nagyobb mértékű lehet, mint a korábbi áremelkedés.
A BTT elnök-igazgatója szerint a libatenyésztésben erős csökkenést lehet tapasztalni. Ez még a 2016–2017-es madárinfluenza-járványra vezethető vissza, illetve azzal magyarázható, hogy a víziszárnyasok közül a libaágazat kevésbé versenyképesen tud termelni. A járvány következtében lecsökkent az állomány, elszálltak az árak, amikor pedig konszolidálódott a helyzet, a termelők több libát állítottak be. A magasabb árak közben visszavetették a termék iránti keresletet, ami a növekvő termeléssel találkozva a mélybe taszította az árakat. A legtöbb cég a termelés visszafogásával reagál erre a piaci helyzetre. Ahhoz, hogy a vágókapacitásokat kihasználják, kacsával próbálják pótolni a kieső libamennyiséget.
A boltokban megfigyelhető, hogy az emelkedő sertéshúsárak a baromfihúsok árát is magukkal húzzák. A BTT adatai szerint ugyanakkor a fogyasztói árak növekedése a feldolgozói átadási árakban mérsékeltebb arányban jelentkezik. Az étkezési tojás piacán meghatározó a ketreces kontra mélyalmos tartás körüli vita. Mint Csorbai Attila elmondta, az áruházláncokkal folytatott megbeszéléseiken azt próbálják elérni, hogy olyan megoldást találjanak, ami nem tiltást jelent, hanem lehetőséget ad a fogyasztónak, hogy eldöntse, melyik terméket választja, és azért mennyit hajlandó fizetni. A termék minőségében nincs negatív hatása a tartásmódnak.
A vágóhídi adatok szerint tavaly
3
százalékkal emelkedett
a pulykavágás
