A borágazatot is rendkívül érzékenyen érinti a koronavírus-járvány, de a lédig tömegborokat értékesítő, és a diszkontáruházakba, hipermarketekbe szállító, alacsonyabb árkategóriában utazó borászatok nem számoltak be számottevő forgalomcsökkenésről – mondta a Világgazdaságnak Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke. Ezekben az üzletekben néhol azt is tapasztalták, hogy – ahogyan a lisztnél vagy a krumplinál – inkább többet vásároltak az emberek, de húsvét után sem fordult elő nagyobb visszaesés. Azok a borászatok viszont, amelyek a minőségi termelést előtérbe helyezve boraik számottevő részét éttermek számára értékesítik, a HoReCa-szektor bedőlésével drasztikus árbevétel-csökkenést kénytelenek elviselni.
Eközben a tavaszi időszak óriási kitettség a szőlőtermelőknek és a borászoknak, mert finanszírozniuk kell az idei termelést és a 2019-es évjárat palackozását, ami óriási tétel. Légli Ottó szerint ráadásul a borászatok túlnyomó többsége gyakorlatilag bizományban szállít, és – kis túlzással – a teljes termékláncot a termelők finanszírozzák. Mint fogalmazott, ez most nagyobb probléma a szőlészeknek és a borászoknak, mint az idénymunkások esetleges hiánya. Utóbbinál a HNT elnöke úgy tapasztalja, hogy a máshonnan felszabaduló munkaerő már megjelent náluk. Egyébként pedig az óriási munkaerő-igényű tavaszi munkákkal – amelyek nagyobb költséget támasztanak a szüretnél is – húsvétra már végeztek az ültetvényeken. Négy hónap múlva itt a szüret, és ha nem ürülnek addig a pincék, nem lesz fogyás. A HNT-elnök szerint erre nagy esély van. Sok termelőnek már az is gondot okoz, hogyan fér be a pincékbe a 2020-as termés. Erről most még korai beszélni, de nem volt téli fagy, és eddig a tavaszi fagyokat is megúszták, egyelőre egyedül a csapadékhiány okoz gondot. Az enyhe tél után általában nőnek a növényvédelmi kiadások, ennek idén is megvan a kockázata. A szakmabeliek szerint ebben az évben eddig kedvezett az időjárás a szőlőtermésnek, és ez Európában sincs másként. Egy idei nagy termés esetén a HNT-elnök szerint a 2019-ben alkalmazott terméskorlátozó és készletcsökkentő megoldások, mint a zöldszüret és a krízislepárlás, már nem feltétlenül lennének elegendők. „Sokkal mélyebben és hosszabb távra kell gondolkodnunk, figyelembe véve azt is, hogy a járvány után az életünk, beleértve a gazdaságot, megváltozik.”
A feleslegből lehetne fertőtlenítő
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a koronavírus elleni védekezés érdekében megteremtette annak a lehetőségét, hogy a szeszfőzdék és a szeszesital-gyártó üzemek átállhassanak fertőtlenítőszerek gyártására. Ezt a Nemzeti Népegészségügyi Központnál lehet jelezni. A hivatalhoz eddig nem érkezett be igény alkoholos fertőtlenítő készítésére a borkészletekből. Lapunknak a Nébih megjegyezte, hogy az alkoholtól csakis 70 százalék etilalkohol-tartalom körüli erősségtől várható tényleges fertőtlenítő hatás.
