Átfogó intézkedésekről döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa – kezdte tájékoztatóját Matolcsy György. A jegybankelnök szerint 2010-19 között Magyarország rendkívül sikeres gazdaságtörténetet írt, 2010 és '12 között a világtörténelem legsikeresebb válságkezelését hajtotta végre, 2013-tól pedig fejlődési pályára állt – visszaelőztük Lengyelországot, megelőztük Görögországot.
Most viszont veszélybe került az elmúlt 10 évben elért eredmény. A vírus megtámadta Magyarországot, a szervezetünket, a kormány, az állam működését, a vállalatokat, a családot és ha nem hagyjuk, akkor a pénzügyeinket is.
Akkor adja az MNB a legjobb választ, ha megerősíti a magyar pénzügyi rendszert. A cél visszakerülni a dinamikus gyors fejlődési pályára – mondta Matolcsy György, aki hozzátette, azért hozhattak most fontos intézkedéseket, mert az elmúlt 7 évben a jegybank valóban magyar, nemzeti működést produkált, erősítette működését, szélesítette eszköztárát.
Újraindul az NHP
Új, 1000 milliárdos forrást rendeltek az új program mögé, s a kerethez teszi a még meglévő 500 milliárd forintos NHP fix keretet is, így összesen tehát 1500 milliárdos esz a forrás.
Megnézték, hogy lehet e javítani, lazítani még jobban csiszolni a növekedési hitelprogram tulajdonságait és arra jutottak, hogy igen
A program továbbra is a mikro-, kis és középvállalatok programja. A válságkezelés mellett ez elég forrás lehet arra, hogy a cégek akár előzzenek is vele a kanyarban. A hitel így beruházás, forgóeszköz-finanszírozásra (ezen belül bérfizetésre), hitelkiváltásra, sőt adott esetben más cégek felvásárlására is felhasználható.
A bankrendszer tagjainak, akik részt vesznek a programban a 2,5 százalékos maximális kamat fenntartása mellett 4 százalékos kamattámogatást ad a jegybank. Így 6,5 százalékos mozgástere van a bankoknak. Az MNB arra hív fel minden céget, hogy versenyeztessék a bankokat, mert így nekik akár negatív kamaton is megérheti a jó cégek finanszírozása. A kamattámogatás 2021. június 30-ig él.
Elvárás a bankoknak, hogy 2 hét alatt hozzanak döntést a hitelről. A határidő elnyúlása esetén az MNB másik pénzintézethez helyezi a hitelkérelem elbírálását.
Enyhítik a kötvényprogramot
A Növekedési kötvényprogram új forrást nem kap, de a feltételeket módosítják. Matolcsy György megjegyezte: a korábban megszavazott 450 milliárdos forrás fele megvan erre, de készek arra, hogy a kihasználtság növekedése esetén emeljék a keretösszeget.
A futamidő 10 helyett 20 év lesz itt is, s az MNB az eddigi 20 helyett akár 50 milliárd forint értékben vesz részt a kötvénykibocsátásban
250 milliárdos osztalék
Matolcsy György bejelentette: a Monetáris Tanács megadta a felhatalmazást arra, hogy az MNB 250 milliárdos osztalékot fizessen a költségvetésnek. A jegybank 2013. óta nyereséges, ám a mostani osztalékot az emeli meg rendkívüli mértékben, hogy az MNB 137 milliárd forintos nyereséget ért el egy tavalyi arany-ügyleten.
A jegybank 0 százalékra szállította le a bankrendszer tartalékszintjét. Ezzel 250 milliárddal növelték a bankrendszer likviditását, ennyivel több hitelt adhatnak, ennyivel több állampapírt vásárolhatnak a pénzintézetek. A bankrendszer így képes lesz arra, hogy (a háztartásokkal) lefedje az állam állampapír-kibocsátását, így az államadósság finanszírozása biztosított Matolcsy György szerint.
A lépésekkel az MNB összesen 3000 milliárd forint új forrást adott a magyar gazdaságnak, ami a 6 százalékának megfelelő összeg. Matolcsy György szerint ennél nagyobb összeget csak nálunk jobb gazdasági helyzetben lévő országok jegybankjai tudtak gazdaságtámogatásra fordítani.
Kamatemelés
Célzottabbá tettük az MNB eszköztárát – jelentette be Nagy Márton jegybanki alelnök. Szerinte az nyer, aki biztonságot és bizalmat ér el a gazdaság egészében.
– a másodlagos állampapírpiacon fognak vásárolni, a részletek a következő hetekben várhatóak – ekkor dőlhet majd el, hogy kitől (csak bankoktól vagy befektetési alapoktól, biztosítóktól is vesznek-e papírokat), milyen futamidőre vásárolnak majd, illetve, hogy egyedi ügyleteket kötnek, vagy állampapír-vásárlási tendereket hirdetnek meg.)
– újraindul a jelzáloglevél-vásárlási program is. Itt az elsődleges és másodlagos piacon is vásárolnak majd. Felmérésük szerint idén 150-300 milliárd forint értékű jelzáloglevél-kibocsátás várható a pénzintézetektől.
Az új keretrendszer nagyobb rugalmasságot biztosít a monetáris politikának, új szereplőket hív be a piacra. A lépések hatására Nagy Márton szerint a hozamgörbe laposodhat, miközben a hitel- és az eszközpiacokon lazításra nyílik lehetőség.
Pénzügyi stabilitási lépések
Az MNB által felügyelet valamennyi piac erősebb jobb állapotban van, mint 2008-ban. A szektor eszközarányos nyeresége 18 százalékos, a nem fizető hitelek állománya (az NPL-ráta) a válság utáni 20-ról 5 százalék alá került, a bankok kockázatvállalása az elmúlt időszakban mérsékeltebb volt – jelezte Kandrács Csaba, felügyeleti alelnök.
A kormány és az MNB szabályai szavatolják, hogy nem lehet a háztartások túlzott eladósodásától tartani, az új lakáshitelek 90 százaléka ma hosszú időre fixált Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) formában kerül kibocsátásra (80 ezer ügyletben több, mint 1000 milliárd forintnyi hitel ment így ki). A többi, változó kamatozással bíró adósról is gondoskodott most a kormány a válság elején az Mnb javaslatára elrendelt moratóriummal. Kandrács Csaba emlékeztetett: már elérhető a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás, jövőre pedig érkezik az MFL személyi kölcsön.
A biztosítási szektor díjbevétele az elmúlt két évben 8-8 százalékkal nőtt, a szektor tőkésítési szintje duplája az elvárásoknak. A tőkepiac és a pénztári szektor is stabil.
Az MNB a felügyelt szektorok felé szóló vezetői kötevélben fogalmazta meg azon elvárását, hogy cég az ügyfélkiszolgálás biztonságos fenntartása.
Kandrács Csaba szerint a következetes felügyeleti munka, a felmerült problémákra adott hatékony válaszok is hozzásegítenek ahhoz, hogy a gazdaság újraindulása után a sikeres államok között lehetünk.
Kiválóan indult az AFR
Az azonnali fizetési rendszer (afr) első hónapja kiválóan sikerült, mind technikailag, mind ügyfélélmény alapján – jelezte Patai Mihály alelnök. Szavai szerint márciusban 9,3 millió átutalás ment keresztül az afr rendszeren 1363 milliárd forint értékben. Az ügyletek több, mint 99,9 százaléka az előzetesen megfogalmazott 5 másodperces időtávon belül zajlott le, 92 százalék esetében 2 másodperc alatt átért az összeg a küldő banktól a fogadóig. Ez a példaként vett nemzetközi gyakorlatoknál (Dánia, Szingapúr) is jobb arány.
A felhasználásban az emberek kedvelik a megoldást: az átutalások 31 százaléka este és hétvégén bonyolódott, egy átlagos hétvégén 100 ezer, hétköznaponként 400 ezer megbízást adnak az ügyfelek. Patai hangsúlyozta: egyelőre még csak az alap infrastruktúra működik, a későbbiekben a bankok folyamatosan fejlesztenek majd új termékeket, ami tovább növeli majd az ügyfélélményt.
Megváltozott jegybanki szerep
Patai Mihály és Matolcsy György a tájékoztató végén a jegybankok új szerepéről is beszélt. Az alelnök emlékeztetett arra, hogy az NHP 7 évvel ezelőtti indulásakor a közgazdász szakma szkeptikus volt. Mára nagyon sokat változott a világ, a jegybankok szerepe megváltozott – átalakult a jegybanki szerepkör. Ma már nem kell a jegybanknak távolságot tartani a mindennapi élettől, sőt aktívabbak, mint valaha. A jegybankok az elmúlt években megötszörözték mérlegfőösszegüket és aktívabban vettek részt a gazdaságpolitika irányításában.
Az MNB még mindig növekedést vár
Matolcsy György szerint az elmúlt időszak is arra hívja fel a figyelmet, hogy a gazdaságpolitika kihívások csak együtt sikerülhetnek: kormányok, jegybankok, bankok, családok, vállalatok együtt kell, hogy dolgozzanak.
A vírusjárvány jelenlegi helyzetében a három B-ből kettő már megvan – vélekedett a jegybankelnök.
Az első a biztonság. Hihetünk abban, hogy a forint biztonságban van, s abban is, hogy a pénzünk biztonságban van. Ennek köszönhetően megszülethetett a bizalom. Az eredmények pedig meg kell, hogy teremtsék a bizakodást.
Továbbra is hiszünk abban, hogy Magyarország még idén is 2-3 százalékkal növekedni tud – ez történelmi bravúr lenne – zárta beszédét a jegybankelnök, bejelentve, hogy az MNB új 20 forintos érme kibocsátásáról döntöttek, amelyben a járvány leküzdésében szerepet vállalóknak állítanak emléket a rajta szereplő- „tisztelet a hősöknek” felirattal.
