Erősen koncentrált maradt a kivitel

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 8,2 százalékkal, importértéke 8,1 százalékkal, az egyenleg pedig 8,4 százalékkal nőtt 2019-ben – közölte a tavalyi élelmiszer-gazdasági külkereskedelmet bemutató jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 9,397 milliárd eurót, behozatalának értéke 6,289 milliárd eurót tett ki, az agrár-külkereskedelem aktívuma pedig 3,109 milliárd

euró volt, ami 242 millió euróval több, mint 2018-ban.

Az exportált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek mennyisége 5,1, az importáltaké 4,3 százalékkal emelkedett tavaly. Eközben az exportárindex 3 százalékkal, az importárindex pedig 3,7 százalékkal lett magasabb. A teljes nemzetgazdasági exportban nőtt az agrár- és élelmiszeripari kivitel aránya, 2018-ban 8,3, 2019-ben 8,6 százalék volt. Az agrárimport aránya évek óta

6 százalék körül alakul, 2018-ban 5,9 százalékot, 2019-ben 6 százalékot ért el.

A 24 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport közül 19 exportértéke emelkedett 2019-ben az előző évhez viszonyítva. Legjobban, 226,7 millió euróval a gabonafélék árbevétele nőtt, mivel az árucsoport legnagyobb értékű termékköreinek, a búzának és a kukoricának az értéke 86,1, valamint 142,9 millió euróval meghaladta az egy évvel korábbit. Az olajos magvak kivitele 103,9 millió euróval hozott több bevételt az előző évinél, főként a repcemag és a napraforgómag exportértékének növekedése következtében. Jelentősen, 62,3 milliárd euróval nőtt az állati takarmányok exportértéke, és elérte a 950,3 millió eurót. Az élő állatok exportárbevétele 55,8 millió euróval lett magasabb a szarvasmarha és a sertés exportnövekedése révén.

A jelentősebb árucsoportok körében a legnagyobb visszaesést a zöldség- és gyümölcskészítményeknél mérték, itt az exportérték 28,6 millió euróval (5,1 százalékkal) 528,8 millió euróra csökkent, amit a gyümölcsléexport visszaesése okozott.

A 24-ből 21 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport importértéke emelkedett kisebb-nagyobb mértékben. A húsféléké nőtt a legjobban, 69 millió euróval. A cukrászati termékek importértéke 45,8 millió euróval volt több 2019-ben a bázisidőszakhoz képest. A gabonaféléknél csaknem 40 milliós volt a növekedés, a behozott termény már 198,3 millió euró értéket ért el, amiben a kukoricaimport 41,3 százalékos bővülése játszott nagy szerepet.

Az agrárexport értékének közel 80, az importénak pedig 66 százalékát tíz-tíz árucsoport adta 2019-ben, vagyis az export erősen, az import valamivel kevésbé volt koncentrált. Az öt legnagyobb értékű árucsoport (gabonafélék, húsfélék, állati takarmányok, ital, szesz, ecet és olajos magvak) részesedése a teljes agrárexportból 51 százalék volt. Az öt legnagyobb importértékű árucsoport (húsfélék, egyéb ehető élelmiszer-készítmények, állati takarmányok, tejtermékek, tojás, méz, valamint cukrászati termékek) aránya ugyanakkor a teljes agrárimport 41 százalékát tette ki. Az exportban kulcsszerepet játszó termékek euróban számított árbevétele csak a baromfihús, a zöldségkonzerv, az üdítő és a szivar esetében csökkent az előző évi értékhez képest.