Májusban rekordmélységbe esett a DIW Berlin gazdaságkutató intézet második negyedévre vonatkozó németországi konjunktúraindexe.
A DIW Berlin (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) szerdán az MTI-hez eljuttatott felmérése alapján a májusban rendelkezésre álló makrogazdasági mutatók alapján
új mélységi rekordra, 20 pontra esett az áprilisi 37 pontról a német gazdaság második negyedévi konjunktúraindexe.
A májusig életbe léptetett járványvédelmi korlátozások alapján a kutatóintézet „több mint tíz százalékos” GDP-csökkenésre számít Németországban a második negyedévben az első negyedévihez képest.
A magyarázat szerint a korlátozások részleges feloldása javított ugyan valamelyest a kilátások megítélésében a vállalatok körében, a teljesítmény visszaesésének a mértéke azonban ezzel együtt is „drasztikus mértékű lesz és a teljes felépülés még jó darabig várat majd magára” – mondta Claus Michelsen, a DIW vezető konjunktúrakutatója.
A koronavírus-járvány világszerte súlyos következményei miatt az exportpiacoktól szinte elestünk, ami elsősorban a beruházási javak iránti kereslet visszaesésében mutatkozik meg.
A korlátozó intézkedések fokozatos lazításával párhuzamosan egyrészt számos vállalat a megkövetelt higiéniai feltételek biztosításának a korlátaiba ütközhet, ugyanakkor mostanra már
a fogyasztók magatartása is a fertőzési kockázat csökkentéséhez és a jövő bizonytalanságaihoz idomult.
„Az egy dolog, hogy a termelők és a szolgáltatók fokról fokra vissza tudnának térni a normális üzletmenethez, az azonban, hogy helyreáll-e a kereslet termékeik és szolgáltatásaik iránt, az megint egy teljesen más dolog” – fejtette ki Simon Junker, németországi konjunktúra-szakértő. A fogyasztók ugyanis elbizonytalanodtak és hajlamosabbá váltak tartózkodni a nagyobb beszerzésektől – mutatott rá.
Mindemellett nem kevesen veszítették el elkölthető jövedelmük egy részét vagy azért, mert részmunkaidős foglalkoztatásba kerültek, vagy azért, mert munkanélkülivé váltak.
A német politika – nemzetközi összehasonlításban – elég hatékonyan csillapította ugyan a lakossági és vállalati jövedelemcsökkenés belföldi gazdaságra gyakorolt hátrányos hatását, az erősen exportorientált német ipar azonban ezzel együtt is közvetlenül ki van téve a számos országban növekvő és gyengülő beruházási hajlandóság negatív következményeinek.
