BUX 50,961.25
-2.68%
BUMIX 4,273.42
-0.99%
CETOP20 2,251.73
-3.61%
OTP 17,135
-4.62%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-4.38%
-0.26%
-1.21%
ZWACK 16,500
-0.60%
0.00%
ANY 1,530
-0.65%
RABA 1,365
-1.80%
-2.18%
-1.63%
+2.72%
+1.57%
-1.79%
+6.33%
-0.47%
-1.52%
-1.71%
OTT1 149.2
0.00%
-2.07%
MOL 2,450
-0.97%
+2.33%
ALTEO 1,750
-1.13%
0.00%
+0.84%
EHEP 1,670
-5.92%
0.00%
-3.08%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.20%
-0.12%
+4.93%
0.00%
SunDell 39,000
0.00%
-4.84%
-2.22%
-2.87%
0.00%
+0.51%
-1.47%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Az exportőrök az év végére várják Magyarországon a regenerálódást

Likviditás-fenntartásra, a kereskedelmi banki hitelezés fenntartására és az exportpiacokon való jelenlét stabilizálására alakított ki programokat az EXIM – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Jákli Gergely, a magyar exporthitel-ügynökség elnök-vezérigazgatója.

Melyek a legfrissebb tapasztalatok az EXIM-nél? Exporthitel-ügynökségként hogyan látják a járványhelyzetet?

Amikor a világgazdaságban, a külkereskedelemben nem várt eseménysorozattal kell szembenézni, az állami exporthitelügynökök szerepe felerősödik. Hasonló történt a 2008-as gazdasági válság megjelenésekor is. Ilyenkor bizalmatlanság kezd kialakulni eladó és vevő között, és az állami tulajdonú exporthitel-ügynökségek képesek arra, hogy a felek közötti bizalmat stabilizálják és tartósan megőrizzék. Nemzetközi viszonylatban az exporthitelügynökök egy része kizárólag biztosítóként működik, egy része bankként, egy része pedig – az EXIM-hez hasonlóan – mindkettőként. Az olyan esetekben, amikor a vállalati szektor finanszírozása elkezd lassulni, akadozni, az állami tulajdonú bankoknak az a kiemelt szerepük, hogy ne engedjék megfagyni a vállalati hitelezési piacot, biztosítsanak elég likviditást, segítsék a kockázatvállalási képességet a kereskedelmi bankrendszerben, hogy ki tudja szolgálni a vállalatok szükségleteit, ezzel is segítve a lassuló kereskedelmet.

A 2008-as válsággal összehasonlítva milyen különbségeket lát a jelenlegi krízisben?

Az egyik legnagyobb különbség, hogy a 2008-as válsággal egy időben a nemzetközi pénzpiacokon is kitört egy bizalmi válság – ezt most nem lehet tapasztalni. Akkor nagyon gyorsan megfagytak a rövid lejáratú források beszerzésének lehetőségei – ez most működik. Azt tapasztaljuk, hogy valamennyit drágulnak a források, de nem volt olyan probléma, hogy például likviditási gond lépett volna fel egy kereskedelmi banknál. A másik nagy különbség az, hogy ez egy ki-be kapcsolt állapot: nem úgy érkezett, mint egy lassuló dekonjunkturális szakasz, amelyre fel lehet készülni. A február–márciusi hónapokat a vállalatok még úgy értékelték, hogy az üzleti terveik 100-120 százalékát teljesítették, majd a piaci teljesítményük váratlanul 30 százalékra csökkent, vannak olyan cégek, amelyek teljesen le is álltak. A jelenlegi krízis érkezése teljesen más, mint a 2008-as válság, de az elérhető likviditás alapján jó esély van arra, hogy ezt a visszaesést, megállást nagyon gyors kilábalási szakasz követhesse.

Említette, hogy a hasonló válságok idején megemelkedik az exporthitelügynökök szerepe. Ez az anticiklikusság hogyan néz ki a gyakorlatban?

Az EXIM esetében vegyük a 2012–2020 közötti időszakot. 2012 és 2016 között gyakorlatilag dupla számjegyű növekedést lehetett látni a könyveinkben, évente 10 százalék felett bővült a hitelállomány, gyorsan nőtt az ügyfélszám is, de nem ugyanolyan drasztikusan. A vállalatfinanszírozásban devizaéhség volt érezhető, ezért az EXIM kedvező devizaforrásai jó alternatívának számítottak, hiszen a kereskedelmi bankok is tudták szervezni a vállalkozóknak ezeket a hiteleket. Aztán ahogy a piac normalizálódott, az EXIM tudatosan hátrébb lépett. A hitelállományunk 1,5-2-3-5 százalékkal bővült, az ügyfeleink száma azonban elkezdett erőteljesen nőni, és a termékeinket a kis- és közepes vállalkozások irányába fókuszáltuk.

Jákli Gergely: ilyenkor felerősödik az exporthitel ügynökök szerepe
Fotó: Móricz-Sabján Simon

Nem az volt a cél, hogy nagyon nagy hitelállománnyal rendelkezzünk, hanem az, hogy a lehető legtöbb ügyfélhez jussanak el ezek a kedvező feltételű hitelek. Most viszont vállalatszegmens tekintetében a teljes vertikum számára elérhetővé tettük a finanszírozáshoz jutás lehetőségét, és kialakítottunk egy, a jelenlegi járványügyi helyzetre reagáló pénzügyi programcsomagot. Negatív gazdasági események idején egy kereskedelmi bank általában óvatosabb: nem tudni, meddig tart az egészségügyi krízis, illetve hogy egyes vállalkozások szintjén milyen mély hatása lesz. Azt tudjuk, hogy a fizetőképességüket, a likviditásukat mindenáron fenn kell tudni tartani. Ilyenkor a kereskedelmi bankok kockázatéhsége jellemzően mérséklődik, nekünk viszont – az anticiklikus szerepből eredően – az a feladatunk, hogy segítsük a vállalkozásokat és a kereskedelmi bankokat is: az utóbbiak képesek legyenek hitelezni, ugyanakkor tudjunk közvetlenül is finanszírozást nyújtani a vállalkozásoknak, hogy a fizetőképességük ne szűnjön meg.

Pontosan milyen termékeket vezettek be?

Amit a Külgazdasági és Külügyminisztérium exporttámogatási csomagjának részeként kidolgoztunk, az alapvetően három kárenyhítő program. Mindhárom kihasználja az Európai Unóban bevezetett új állami támogatási szabályrendszert. Az EU arról döntött, hogy az állami támogatási szabályozást a járványügyi helyzet miatt fellazítja, és nagyobb teret ad a tagállamoknak, hogy támogassák a vállalkozásokat. A mi célunk három dolog megteremtése volt: rövid vagy akár hosszú lejáratú forráshoz juttatni a gazdaság szereplőit; stabilizálni a kapcsolatot a kereskedelmi bankok és a hitelezett ügyfelek között; valamint az exportvállalkozások esetében fenntartani a külkereskedelmi kapcsolatokat, és megóvni őket a vevők nemfizetési kockázatától. Ez a három termék szervesen összekapcsolható: egy hitel-, egy hitelfedezeti és egy biztosítási program.

A hitelprogram egy kamattámogatott forgóeszköz- vagy beruházási hitelt foglal magában maximum hatéves futamidőre, euró-, forint- és dollár alapon egyaránt fix kamatozással, és a mikrovállalkozásoktól egészen a nagyvállalatokig elérhető. Egy kkv-méretű ügyfélnek az éven belüli euró- vagy a maximum hároméves forinthitele esetén 0,1 százalék fix kamatozást garantálunk.

A hitelfedezeti program szintén díjtámogatott program, ezt kereskedelmi banki hitelfelvételek mögé tudjuk nyújtani hitelfedezetként. Ez gyakorlatilag egy kezesség, amely mögött költségvetési háttér áll. Kkv-k esetén maximum 80 százalékot tud felülgarantálni az EXIM, nagyvállalatoknál a felvett hitelösszeg maximum 50 százalékát. Ez szintén elérhető forintban, euróban és dollárban is. Ezzel a legfontosabb cél, hogy segítsük, serkentsük a kereskedelmi banki hitelezést. Ha egy kereskedelmi bank extra hitelt nyújtana egy vállalkozásnak, de a járványügyi helyzet bizonytalan gazdasági kimenetele az adott hitelügyletre vetítve őt extra biztosíték vagy fedezetbevonásra sarkallja, akkor az EXIM államilag garantált készfizető kezessége meg tud jelenni a fedezeti struktúrában, ezzel is stimulálva a kereskedelmi bankokat.

A csomag harmadik pillére egy rövid lejáratú biztosítás. Korábban is nyújtottunk halasztott vevőkövetelésekhez kapcsolódó rövid lejáratú biztosítást az EU-n kívüli, fejlődő OECD-országokba történő értékesítésekhez, viszont a mostani helyzetben ezen a feltételrendszeren is lazítottak. Az állami tulajdonú exporthitelügynökök, -biztosítók a világ bármely országába, így az EU-tagállamokba történő értékesítést – tehát gyakorlatilag minden exportrelációt – biztosíthatnak. A kárenyhítő termékek elérhetők közvetlenül az EXIM-nél, a kereskedelmi bankokon vagy a pénzügyi vállalkozásokon keresztül. A célunk az volt, hogy egy nagyon széles értékesítési láncot tudjunk lefedni, és a lehető legkisebb beszállítót is képesek legyünk támogatni: likviditásfenntartás, kereskedelmi banki kapcsolat tartása és a kereskedelmi banki hitelezés fenntartása, illetve az exportpiacokon való jelenlét stabilizálása. Ezek a programok exportőröknek, exportőrök beszállítóinak, valamint az exportot egyelőre csak tervezőknek is szólnak, és 2020. december 31-ig elérhetők.

Mik az eddigi visszajelzések, tapasztalatok?

Az év eleji erős optimizmus után március volt az a hónap, amikor mindenkinél elkezdett lassulni az élet, ekkor léptek életbe a járványügyi intézkedések is. Akivel én beszéltem, mindenki arra készült, hogy az április és a május majdnem teljesen kieső hónapok lesznek. Mindenki bizakodott, hogy június folyamán el tud indulni a normál kapacitás 30-35-40 százalékával, szeptemberre pedig elérik a 70 százalékot, és talán az év végére tudnának az eredeti elképzelések szerinti százszázalékos teljesítményen működni. Ha a gépgyártókat, az autóipari beszállítókat vagy az élelmiszeripari cégeket nézzük, az volt az egybehangzó véleménye mindenkinek, hogy az év negyedik negyedévére várják a teljes regenerálódást. Részünkről egy három-négy hónapos lassú állapotot követő, viszonylag gyors felfutásra számítunk.

Kapcsolódó cikkek