Magyarországon 3,3 millióan vásárolnak online, közülük kétmillióan (84 százalék) külföldről, Európán kívülről is rendelnek – közölte kutatási eredményét a Világgazdasággal a Magyar Posta. A határon túli e-kereskedelmi túlsúly miatt is lényeges, hogy a koronavírus megjelenése Európában óriási csapást mért a nemzetközi postai forgalomra. A légi járatok számának drasztikus csökkenésével több nemzetközi útvonal egyszerűen megszűnt, a rendelkezésre állók pedig magasabb költséggel működnek. A szállítás a Magyar Posta szerint útvonaltól függően a 40-50 százalékos emelkedéstől az ötszörös megugrásig terjedően drágul. Eközben visszaesett a forgalom, ezért a bevétel is jóval kisebb, ráadásul a járvány a szolgáltatóknak extra kiadásokat okoz.
Az unión kívülről érkező, online rendelt termékek nagy része az Egyesült Államokból és a Távol-Keletről, főként Kínából származik – mondta a Világgazdaságnak Fucskó Ádám, a Magyar Posta nemzetközi csomagokkal foglalkozó osztályvezetője. A távol-keleti küldemények kiszállítási ideje jelenleg 3-8 hét, az amerikaiaké 8-12 hét, de ez sincs kőbe vésve. Fucskó Ádám rávilágított, hogy kiszámíthatatlan a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér mellett működő Nemzetközi Posta Kicserélő Központ terhelése is: voltak napok, amikor légi úton egyáltalán nem érkezett küldemény, de közúton is alig, máskor viszont a napi átlag többszörösét kellett az üzemnek feldolgoznia. Kína a küldemények egy részét szárazföldi útvonalra állította át. Az Európába szánt küldemények vasúton érkeznek, főként Litvániába és Lengyelországba, onnan pedig kamionokon jutnak a célországba, ami miatt legalább két héttel hosszabb a szállítási idő.
Mintegy 10 százalékos visszaesés tapasztalható az európai forgalomban, amelyben a március közepi határzárak rövid időre hirtelen vákuumot okoztak. Miután lezárták a szállítási útvonalakat, ez még a szomszédos országokat is érintette, de aztán újraindult az áru- és a postaforgalom – magyarázta az osztályvezető. Európai viszonylatban a legtöbb csomagküldemény Németországból és Belgiumból érkezik Magyarországra. A posta azonban a kimenő lakossági küldeményeknél is tapasztalt szigetszerű növekedést áprilisban, például Németország irányába. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az itthoniak nem tudják meglátogatni a külföldön élő családtagot, így marad a csomag.
A szakember úgy véli, hogy az őszre térhet magához a nemzetközi csomagszállítási piac, de a költségek és a volumenek mások lesznek. Például a kínai küldeményeknél az utóbbi egy-két évben megszokott két számjegyű növekedés biztosan csökken. Áprilisban az amerikai importmennyiség is 80 százalékkal esett éves alapon, ráadásul még nem ismert, hogy az elmaradó volumen mekkora része esett áldozatul a logisztikai nehézségeknek, és mekkora hányad a tartós kiesés. Fucskó Ádám szerint a járvány következtében összehangoltabb lett az együttműködés a nemzeti posták között, mindenki nyitottabb az innovatív megoldásokra. A védekezés első szakaszából a belföldi e-kereskedelem profitált, kérdés, hogy ez az előny hosszú távon is megmarad-e, vagy az átmenetileg bizonytalan szállítás ellenére az olcsóbb külföldi termékek maradnak vonzók a magyarok számára.
