Komolyabb visszaesést is elbírnak a hazai bankok

N. L. N. | A hazai bankok pénzügyi stresszindexének értéke emelkedett ugyan a teljesen új típusú sokkot okozó koronavírus-járvány miatt, de mértéke messze elmarad a 2008–2009-es és a 2011–2012-es szintektől, ami annak köszönhető, hogy a bankrendszer mérlege kitisztult, az intézmények megerősödtek az elmúlt években – mondta Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője. A szektor teljes év végi nyereséggel számolt konszolidált tőkemegfelelése 18,1 százalékos volt tavaly, a bankok tulajdonosai a 2016 és 2019 között megtermelt, mintegy 2100 milliárd forint nyereség 70 százalékát visszaforgatták. A szektor likviditási helyzetet mutató adata (LCR) 147 százalékon állt március végén, ám az MNB szakértői is megjegyezték, hogy a tőkepufferek koncentráltak, kétharmaduk három-négy bankhoz kötődik.

A vállalati szegmensben az MNB 615 szakágazatból 104-et azonosított sérülékenyként – az ide került hitelállomány a teljes kihelyezés

9 százaléka, a másodlagos hatásokkal együtt a teljes hitelállomány 32 százaléka lehet érintett. A lakossági oldalon 485 foglalkozásból 166 számít a jegybank szerint veszélyeztetettnek, a hitelállománynak itt is a harmada sérülékeny. A nem teljesítő hitelek aránya 15-20 éve nem látott szintekkel várta a válságot, és a moratórium is akadályozza a késedelembe esést, de értékvesztéssel számolniuk kell a bankoknak. Januártól szükség lesz a hitelek átsorolására, a jegybank folyamatos portfóliótisztításra sarkallja majd a bankokat.

Az MNB két stresszpályát vizsgált. Az első idén 3,8 százalékos visszaesést prognosztizált, a borúlátóbb 7,1 százalékos mínusszal számolt, az előbbinél jövőre minimális, 0,1 százalékos, a második szcenárióban továbbra is erős, 2,9 százalékos visszaesésnél vizsgálták a bankok ellenálló képességét. A rosszabb forgatókönyv esetén a bankrendszerben 106 milliárd forint tőkepótlási igény keletkezne, a pénzintézetek kétharmada veszteséget jelentene, sőt az egész szektor veszteséges lenne. Tőkepótlásra a pénzintézetek 10 százaléka szorulna, együttes mérlegfőösszegük a szektor 9 százalékát adja. A kockázatokat a kormány 150 milliárd forintos elővigyázatossági tőkeprogramja porlaszthatja, míg az ebben az esetben szükséges 195 milliárd forintnyi pluszlikviditást akár az MNB segítségével is elő lehet teremteni.

Márciusig a vállalati piacon még szép növekedés látszott: a teljes hitelállomány 16, a kkv-hitelek 14 százalékos bővülést mutattak éves szinten, bár ehhez a moratórium állományamortizációt lassító hatása is kellett. Az első negyedévben a bankok harmada szigorított, fél évre előre pedig további 80-90 százalékuk tervezi ezt. Lakossági oldalon a bankok csaknem 60 százaléka már az első negyedévben szigorított a feltételeken, miközben előretekintve minden szereplő visszaesést vár – a piacot az állami támogatásos megoldások, elsősorban a babaváró tartja fenn. Az MNB most úgy látja, hogy a vállalati hitelek dinamikája 6-10, a háztartási hiteleké 5-8 százalékkal emelkedhet az idén.