A kalászos gabonát termesztő gazdák sok kémiai növényvédő szer kivonása miatt soha nem látott kihívásokkal néznek szembe a közeljövőben – áll a Kleffmann és Partner Kft. által készített növényvédelmi piaci elemzésben Az idei szezonban és a következő két évben a kivonások miatt azoknak a hatóanyagoknak a nagy részéről le kell mondaniuk a termelőknek, amelyeket az elmúlt években a legszélesebb körben használtak. Mivel az új, hatékony molekulák kifejlesztése rengeteg pénzt és időt igényel, félő, hogy az átmenet nem lesz zökkenőmentes.
Az is igaz ugyanakkor, hogy a hatóanyag-rotáció egyébként is szükséges, hiszen vannak olyan betegségek, amelyek ellen egyes meglévő termékek nem hatásosak, a nyugat-európai trend szerint pedig a gyártók és a hivatalos szervezetek is előtérbe helyezik az úgynevezett rezisztenciatörő modern gombaölő szerek alkalmazását. A gazdálkodóknak bizonyosan arra kell készülniük, hogy alapjaiban változik meg az, amit eddig megszoktak.
Az rendelkezése szerint tilos lesz a felhasználásuk a 2022-es tavaszi kezelések során a jelenleg legnagyobb felületen használt kalászos gombaölő szereknek. Azokról a hatóanyagokról (például tebukonazol, protikonazol, epoxinazol) van szó, amelyeket alapkészítményekként alkalmaztak a gabonatermelők az elmúlt évtizedekben.
Bizonyos szereket idén március 20-ig lehetett felhasználni, másoknál 2021. október a határidő, míg néhány gombaölőnél 2022 a kivonás dátuma. Ezek az időpontok a felhasználásra vonatkoznak, a termékek kereskedelmi forgalmazása ennél jóval hamarabb ér – illetve ért – véget.
A probléma nagyságát jól jelzi, hogy a kalászos gabona továbbra is a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény Magyarországon. Habár a vetett terület egyre inkább csökken, csak a 2017-es aratási évtől számítva nem éri el az 1,5 millió hektárt – ez utóbbi a Kleffmann becslése, a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai alapján.
Az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedben lényegesen intenzívebbé vált a kalászos gabonák gombabetegségei elleni védekezés. Az utóbbi hat évben a kalászos gabona termőterületének háromnegyedét kezelték valamilyen gombaölő szerrel.
A Kleffmann a növényvédőszer-piac elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy az elmúlt tíz évben a kalászos gombaölők piaca sokkal nagyobb ütemben fejlődött, mint a növényvédőszer-piac általánosságban. Míg az utóbbi forgalma az elmúlt tíz év alatt 150 százalékkal nőtt, addig a gombaölők szegmense még ezt a növekedést is túlszárnyalta. A kalászos gombaölők piacának jelentősége azért is kiemelkedő, mert a teljes növényvédőszer-piac 15 százalékát adta 2019-ben a forgalom alapján.
Annak ellenére, hogy csökken a terület, a gombaölő szerek forgalma folyamatosan nő, aminek hátterében nemcsak a hektárköltség-emelkedés áll, hanem az intenzívebb termelés is. Tavaly a kalászos gabonákban már a gombaölő szerrel kezelt terület 63 százalékán alkalmaztak két vagy több kezelést, míg 2010-ben csak a terület 36 százalékán. Ennek az adatnak az értékelésekor érdemes figyelembe venni, hogy ez egy átlag, amiben az intenzív sörárpatermesztés ugyanúgy benne van, mint a nála jóval kevesebb ráfordítással termeszthető tritikálé.
Az elmúlt tíz év felhasználását tekintve a kivonásra ítélt tebukonazol – amelynél a kivonás határideje várhatóan 2022 – fölényesen vezet, a második a szintén kivonásra ítélt epoxinakozol. Az utóbbi, és a harmadik spiroxamin, az utolsó években együttesen sem éri el a tebukonazol felhasználását. Beszédes továbbá, hogy a már jó pár éve betiltott karbendazim és fluziazol az összesített felhasználás szerint belefért a leginkább használt hatóanyagok csoportjába. A kivonásra kerülő hatóanyagok fontosságát az az adat is jelzi, amely szerint tavaly a tebukonazolt a gabonatermő terület kétharmadán, az epoxinakozolt közel negyedén, a propikonazolt pedig a terület 16 százalékán használták a gazdálkodók.
Ezek ismeretében is sokkoló adat, hogy a 2019-ben felhasznált kalászos gombaölő szerek közül a piacon maradó termékek csupán a mostani felhasználás 17,1 százalékát teszik ki. Ezek alapján új korszak következik majd a növényvédelemben. Nemcsak a kalászos gabonák, de a repce-, szőlő- és gyümölcskultúrák is megszenvedhetik az új szabályozást, még ha kisebb mértékben is.
Az átállás nem lesz zökkenőmentes, de mivel a tervezett hatóanyag-kivonások lépcsőzetesen történnek meg 2020–2022 között, a Kleffmann elemzése szerint lesz lehetőség arra, hogy mindenki kidolgozza az egyéni kívánalmak szerinti előzetes növényvédelmi terveket. A gyártók az elmúlt években folyamatosan azért dolgoztak, hogy az új hatóanyagokkal továbbra is minél jobban meg lehessen óvni a kalászos gabonákat a gombabetegségektől.
Az elemzés a következő évekre az olcsóbb termékek kivonása és az évről évre jelen lévő áremelkedés miatt a kalászos gombaölő szerek hektáronkénti költségeinek 15-20 százalékos emelkedését valószínűsíti.
