Százmilliárdokat utalt Brüsszel
A 2014–2020-as uniós ciklus forrásai közül már 11,9 milliárd eurót lehívott Magyarország – derült ki az Európai Bizottság adataiból. A múlt év végéhez képest a számláló 1,3 milliárd euróval ugrott meg, vagyis
az idén bő négy és fél hónap alatt mintegy 455 milliárd forintnyi támogatást utalt át Brüsszel.
Ezzel a hazai lehívási mutató 42-ről 48 százalékra kúszott fel. Megállapítható, hogy az uniós (társ)finanszírozású hazai beruházások a koronavírus-járvány alatt sem törtek meg. Ezek a fejlesztések abba a stádiumba léptek, amikor már nagy mennyiségű teljesítésalapú számla állítható ki, amelyeket ellentételezett is az uniós testület. Viszonyításképp: az uniós átlag 46 százalék, hazánk holtversenyben tizenegyedik a tagállamok sorában.
A mostani hétéves időszakban Magyarország 29,64 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,63 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 25,01 milliárd eurót ad. Bár az EU a január 31-i Brexit óta papíron már csak 27 tagú, az Európai Bizottság adatbázisa Nagy-Britanniával is számol a britekre vonatkozó, év végéig tartó átmeneti időszak, valamint az őket is érintő fejlesztési programok kifutása miatt.
Ez azért is érdekes, mert a lehívási rangsorban Magyarország a britekkel, a németekkel, a lengyelekkel, a görögökkel és a szlovénekkel áll ötös holtversenyben.
A rangsort Finnország (73 százalék) vezeti, megelőzve Írországot és Luxemburgot (68, illetve 67 százalék). Az unióhoz 2004-ben csatlakozókra szűkítve a kört az látszik, hogy Észtország (56 százalék), Ciprus (52) és Lettország (51) előrébb jár, mint Magyarország. A már említett lengyelekkel és szlovénekkel ezen a téren tehát egy szinten állunk, megelőzzük viszont Csehországot (47), Litvániát (46), Máltát (38) és Szlovákiát (35). Ha viszont a támogatások odaítélését vesszük alapul, Magyarország az unió éllovasa 103 százalékkal, Portugália (100) és Írország (98) előtt.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
