A csúcson kapott léket a hazai vendéglátás

Sándor Tünde | Több mint 51 ezer vendéglátóhelyen 140 ezren dolgoztak tavaly, ami a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás ágazat alkalmazottainak kétharmadát teszi ki, a maradék egyharmad a turizmushoz kapcsolódó üzletágakra jut. Csökkent az italboltok és a zenés szórakozóhelyek száma, megkétszereződött a cukrászdáké a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) helyzetjelentése szerint. A vendéglátó egységek 1466 milliárd forintos forgalma folyó áron 14,3 százalékkal haladta meg a 2018-ast, míg az üzletenkénti napi bevétel 79 ezer forint volt. Az árbevétel 91 százaléka a vendéglátóhelyek 88 százalékát kitevő kereskedelmi vendéglátó egységekből származott, döntően a kereskedelmi vendéglátás forgalombővülésének eredményeként. Az éves forgalom harmada hagyományosan a nyári hónapokban keletkezik. A vendéglátó üzletek összesített, változatlan áras forgalma először 2016-ban érte el, sőt hosszú idő után meg is haladta a 2008-as világgazdasági válság előtti szintet, azóta pedig évről évre emelkedett.

A vendéglátásban a fogyasztói árak átlagosan 6,7 százalékkal nőttek, a nemzetgazdasági szintű drágulásnak kis híján a duplájával. Az ágazati fogyasztói árindex 2007–2019 között 167,1 százalékkal változott – közölte az MVI. Csaknem négyezerrel csökkent 2010–2019 között a vendéglátóhelyek száma országosan, tavaly minden ötödik üzlet Budapesten működött. A vendéglátóhelyi bevételek mintegy 74 százaléka az ételforgalomból származik, az alkoholtartalmú és az alkoholmentes italok aránya 10-10 százalék körüli, a kávé csaknem 5, az egyéb termékek mintegy fél százalékot tesznek ki.

Tavaly 12,4 százalékkal 219 ezer forintra emelkedett a vendéglátásban dolgozók havi bruttó átlagkeresete, azaz a nemzetgazdasági átlag 60 százalékával. Az üres álláshelyek aránya 2,2 százalékra nőtt.

Az éttermi árak

67,1

százalékkal nőttek

2010 és 2019 között