Jó a magyar teljesítmény a V4-en belül

Az Európai Unió országainak teljesítménye 2019-ről 2020-ra nem javult jelentősen, Írország például öt helyet csúszott le az Institute for Management Development (IMD) frissen közölt versenyképességi listáján. Rontotta a pozícióját Luxemburg és Franciaország is, Németország, Spanyolország és Olaszország helyezése nem változott. Javított viszont a pozícióján Ciprus, Ausztria, Finnország, Belgium, Portugália és Görögország. A felmérés Szingapúrt helyezte a versenyképességi rangsor élére, mögötte Svájc és Dánia szerepel. Régiónk egészét tekintve az átlagos teljesítmény romlott. A vizsgált országok közül csupán kettőnek sikerült előbbre lépnie, hat ország viszont rontott a helyezésén. Négy ország, közöttük Magyarország pozíciója nem változott.

A V4-országok teljesítményét hosszabb távon (öt év) és az egyes területeket külön megvizsgálva azt látjuk, hogy bár a magyar pozíciók nem jók, a javulás nálunk a legnagyobb. Gazdasági teljesítményünk és a kormányzati hatékonyság területén egyaránt hét helyet léptünk előre. Romlott viszont a cégek hatékonysága és az infrastruktúra minősége, igaz, kevésbé, mint a többi V4-országban. Gazdasági és kormányzati területen a legnagyobb előrelépést a gazdasági eredmények, a GDP alakulása, a beruházások, a munkanélküliség és a költ

ségvetési egyensúly tekintetében értük el. A vizsgált 63 ország között a reál-GDP-növekedés tekintetében a hatodik, az egy főre jutó reál-GDP-növekedés tekintetében az első, a munkanélküliség mértéke alapján a 13. helyen vagyunk. A nyereségadó nagysága szerint az első hely a mienk. Viszont az áfa mértéke alapján a lista végén, az infláció tekintetében pedig az 50. helyen állunk.

A vállalati hatékonyság valamennyi mutatóját vizsgálva a lista utolsó négy helyének egyikére szorultunk. A digitális technológiák használatának elterjedtsége tekintetében a 60., a vezetők társadalmi felelősségvállalása tekintetében a 61., a kkv-szektor sikeressége alapján a 61. hely a mienk. Meg kell jegyezni, hogy ezek a mutatók többségükben a vállalkozások körében mért véleményadatok. Az infrastruktúra minőségét 104 mutató jelzi. Ebből 20 az alap-, 36 a technológiai és tudományos, 28 az egészségi és környezeti, 20 az oktatási infrastruktúrát jelöli. Minden területen vannak jó és gyenge adataink. Jó a helyezésünk az út- (6.), a vasúthálózat sűrűsége (8.), a mobil széles sávú internet előfizetéseinek (5), a széles sávú internet sebességének tekintetében (13.). Viszont a digitális-technológiai képességek és a szakképzett mérnökök rendelkezésre állása szerint vizsgálva az 59., a kiberbiztonság szerint pedig az 52. hely a mienk.

Összességében az látható, hogy a gazdasági mutatók tekintetében nemcsak a V4-ek, hanem a vizsgált 63 ország között is jól állunk. Viszont, ahogyan arra az IMD-tanulmány is figyelmeztet, a versenyképesség javításának feltétele, hogy egy ország valamennyi területen kiegyensúlyozottan javítsa a pozícióját. Ez azért is indokolt, mert a mai céghatékonysági és infrastrukturális helyezések határozzák meg a jövő gazdasági eredményeit.

A szerző a Nemzeti

Versenyképességi Tanács tagja, egyetemi tanár

Reagált a PM

Az IMD vezetőképző és gazdaságkutató intézet nemzetközi versenyképességi rangsorában Magyarország a világméretű járvány dacára is megtartotta pozícióját. Továbbra is vonzó nemzetközi befektetési célpont,

a legfontosabb relatív vonzereje az, hogy az unió egyik leggyorsabban növekvő gazdasága, valamint a ver­senyképes adószabályozás és a képzett munkaerő – reagált a Pénzügyminisztérium a lista kapcsán.